91 éves korában elhunyt dél-franciaországi otthonában Brigitte Bardot, az 1960-as évek ikonikus filmsztárja, a női szexualitás felszabadításának szimbóluma és az állatok elszánt védelmezője – közölte az általa alapított Brigitte Bardot Alapítvány. A közleményből nem derül ki pontosan, mikor halt meg, de ismert, hogy az elmúlt hónapban kórházba került. Emlékét nemcsak filmjei, hanem példátlan elhivatottsága is őrzi, amellyel a reflektorfényt hátrahagyva az állatvédelemnek szentelte az életét.
A vászon csábítója – és a botrányok királynője
Brigitte Anne-Marie Bardot Párizsban született, jómódú, konzervatív katolikus családba. Már ötévesen tánc- és zeneórákra járt, az anyja a jövő kecses balerináját látta benne – ő viszont inkább a szabadságot kereste. A 16 éves Bardot mosolya az Elle címlapján tűnt fel először, ezután fedezte fel őt a filmvilág és az első férje, Roger Vadim. A szülők ellenszegülése ellenére 1952-ben házasságot kötöttek, és Bardot első filmjei is Vadim nevéhez fűződnek.
Az igazi áttörést az És Isten megteremté a nőt (1956) hozta, amelyben Bardot minden addiginál szabadabban mutatta meg nőiességét. A film nyitójelenetében meztelenül feküdt hason – a jelenet a filmtörténet egyik legerotikusabb képsora lett. A francia közönség először megbotránkozott, de az amerikai mozikban hatalmas siker lett: „A Szabadság-szobor 1886-os megérkezése óta francia lány ennyire még nem villanyozta fel az amerikaiakat” – írta róla a Life magazin.
Bardot több mint 50 filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Babette háborúba megy, az Igazság, a Magánélet Marcello Mastroiannival vagy A megvetés, Jean-Luc Godard rendezésében. Legsokoldalúbb alakítását is ebben utóbbiban nyújtotta.
Nemcsak a filmvásznon volt jelen: énekesnőként is sikert aratott. Öt nagylemezt és számos kislemezt adott ki, legismertebb a Serge Gainsbourggal közösen énekelt Bonnie és Clyde, amely azóta is ikonikussá vált. Az 1960-as években Bardot már nem csupán színésznő vagy énekesnő volt – jelenséggé vált. A francia állam 1970-ben róla mintázta Marianne mellszobrát, amely a köztársaságot jelképezi.
Magánélete azonban korántsem volt mesébe illő. Négy férj, egy fiúgyermek, szenvedélyes kapcsolatok, állandó sajtófigyelem, és időnként komoly lelki mélypontok is kísérték életét. Férjei között szerepelt Roger Vadim mellett Jacques Charrier, Günter Sachs és Bernard d’Ormale politikus.
1973-ban, mindössze 39 évesen úgy döntött, végleg búcsút mond a filmezésnek.
A sztár, aki az állatokért harcolt
Brigitte Bardot már gyerekkora óta rajongott az állatokért. Élete második felét teljes mértékben nekik szentelte: 1986-ban létrehozta a Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt, amelynek aktív szószólója maradt élete végéig. Küzdött a bikaviadalok ellen, megmentett elefántokat az eutanáziától, tiltakozott a bálnavadászat, az állatkísérletek és a kegyetlen vágóhídi gyakorlatok ellen is.
Bár állatvédőként tisztelet övezte, közéleti megnyilvánulásai gyakran botrányt kavartak. Támogatta az eutanázia legalizálását, az öngyilkossághoz való jogot, és több ízben fajgyűlölet vádjával elítélték rasszista nyilatkozatai miatt. Több politikai nézete miatt is támadták, különösen, hogy rokonszenvezett a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel.
Mégis: Bardot nevét mítosz övezi. Szobrot emeltek neki Saint-Tropez-ben, dalokban énekelték meg, és memoárja magyar nyelven is megjelent A küzdelem könnyei címmel. Egész életében elutasította a plasztikai műtéteket, az öregedést pedig természetesnek és vállalhatónak tartotta: „Miért teszel úgy, mintha fiatal lennél, ha nem vagy az?” – mondta egy interjúban.
Brigitte Bardot nemcsak a vásznon volt ikon. Egy olyan korszak szimbólumává vált, amely újradefiniálta a nőiséget, a szabadságot – és a társadalmi felelősségvállalást is. Távozása egy korszak végét jelzi, de az öröksége velünk marad.
Forrás: MTI
Borítókép: Brigitte Bardot notre Marianne / Facebook
Kapcsolódó cikk: A 25 legjobb romantikus film, ami mindenki szívét meglágyítja!
