A budapesti lakosok háromnegyede támogatja, hogy Magyarország alapos tájékozódást végezzen egy esetleges olimpiai rendezés előtt. Az országos felmérés közel kétharmados támogatottságot mutat – derül ki a Závecz Research kutatásából.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megbízásából a Závecz Research közvéleménykutatása azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a budapestiek és az ország lakosai egy esetleges olimpia megrendezéséhez. Az eredmények szerint a budapestiek 73%-a, az országos lakosság 64%-a támogatja a kezdeti, alapos tájékozódást, amely a rendezés lehetőségeit és hatásait mérné fel.
„A fővárosiak 61 százaléka az olimpiai döntés előtt alapos tájékozódást és felmérést szeretne.”
További 12 százalék szerint egyértelműen az ország érdekében állna az olimpia megrendezése. Az előzetes tájékozódás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által biztosított, semmire nem kötelező folyamat, amely lehetőséget ad a városoknak, hogy mérlegeljék a rendezés előnyeit és hátrányait.
Tájékozódási szakasz és a budapesti önkormányzat szerepe
A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) múlt héten kérte fel Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy kapcsolódjon be a NOB tájékozódási szakaszába, amely nem jelent pályázatot és nem kötelezi az országot a rendezésre. A kutatás az olimpiai szándékot egyelőre az ismeretszerzésre és megvalósíthatóság vizsgálatára korlátozná.
A budapesti olimpia gondolata új szempontokat vet fel a város és az ország fejlesztési terveivel kapcsolatban. A tájékozódási szakaszban vizsgálnák, hogy a rendezés mennyire illeszkedne Magyarország hosszú távú infrastruktúra- és turisztikai céljaihoz, valamint hogyan támogatná a város gazdasági és kulturális fejlődését.
A Závecz Research október 20. és 24. között 1500 fő bevonásával végezte a felmérést, amely Budapest felnőtt népességére reprezentatív 500, valamint az ország egészére reprezentatív 1000 fős mintát használt.
Új NOB-szabályozás az olimpiai helyszínek kiválasztására
A NOB az utóbbi években jelentősen átalakította az olimpiai helyszínek kiválasztási folyamatát. A hagyományos pályázati rendszer helyett egy kétszakaszos szakmai párbeszédre építenek, amelynek első része pusztán tájékozódás, míg a második szakasz egy alapos megvalósíthatósági jelentést eredményez. Az érdeklődő országok bármikor kiszállhatnak a folyamatból, amely két-három évet vesz igénybe, így legkorábban 2027-29 között döntenek a következő olimpiai házigazdáról.
Forrás: MTI
Borítókép: MTI/EPA/Andre Pain
