Egy író, aki könyveivel világokat nyitott meg – most pedig a világ is kitárta előtte kapuit. A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025-ben Krasznahorkai László kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
A hír csütörtökön, október 9-én érkezett Stockholmból, ahol a Nobel-díjakat odaítélő testület kihirdette: „A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét” – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára. A bejelentés pillanatában a szerző épp Frankfurtban tartózkodott, akit telefonon is sikerült elérniük – így elsőként tőle hallhatták a döbbent és örömteli reakciókat.
„Az apokalipszis mestere”, aki beírta magát a halhatatlanok közé
Krasznahorkai László neve régóta ismert és elismert a világ irodalmi elitjében – most azonban a legmagasabb kitüntetés is megerősítette: egyedülálló hangú, mélységeiben is megrázó írói világot teremtett.
Az irodalmi Nobel-bizottság elnöke, Anders Olsson – betegsége miatt távol maradva – az eseményen elhangzott méltatásban emelte ki azokat a műveket, amelyek alapján a döntést meghozták. Felidézte: „Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt.”
Krasznahorkai 1954-ben született Gyulán, és már első regénye, a Sátántangó (1985) irodalmi szenzáció lett. A könyv Magyarország szürreális vidéki világát tárja fel, amelynek sajátos atmoszféráját később Tarr Béla is megörökítette a szerző forgatókönyve alapján készült, világhírű filmadaptációban (1994).
Második nagy műve, Az ellenállás melankóliája után Susan Sontag amerikai kritikus egyenesen az „apokalipszis mesterének” nevezte. A regény egy vándorcirkusz köré épülő történeten keresztül az emberi rend és káosz örök harcát mutatja be, álomszerű és groteszk jelenetekkel. Olsson szerint: „Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet.”
Író, utazó, gondolkodó – és Nobel-díjas
Krasznahorkai regényei nemcsak irodalmi súlyuk, hanem filozófiai mélységük miatt is egyedülállók. Háború és háború című regényében például egy levéltáros karakter, Korin György utazik New Yorkba, hogy egy rejtélyes, archívumban talált eposzt bemutathasson a világnak. A próza stílusát Olsson külön is méltatta: „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált.”
A 2016-os Báró Wenckheim hazatér című regényben egy argentinai száműzetésből hazatérő, szerencsejáték-függő báró alakján keresztül idézi meg Dosztojevszkij hőseit. A történet középpontjában a reménytelen szerelem, a közösség hamis öröme és a haza groteszk képzete áll.
A Svéd Akadémia az író Herscht 07769 (2021) című regényét is kiemelte, amely „egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek ‘lehetetlenül’ kapcsolódnak egymáshoz”. A mű a német társadalmi feszültségek tükrében íródott, és sokak szerint a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb darabja.
De a keleti kultúrák hatása sem maradt ki az életműből. Krasznahorkai japán és kínai utazásai ihlették a Seiobo járt odalent (2008) és az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) című könyveit is. Ezekben a művekben a szépség, a művészet és az elmúlás filozófiáját kutatja, rendkívül lírai formában.
A Nobel-bizottság „sokoldalú és irodalmilag sokszínű” műként említette még a Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe című regényt is (2020), amely Manhattanben játszódik, és a nagy amerikai klasszikus, Herman Melville alakját idézi meg.
Krasznahorkai László tehát nemcsak irodalmi, hanem gondolati értelemben is határtalan író. Életműve most hivatalosan is világszinten elismerté vált – az irodalmi Nobel-díj mellé 11 millió svéd korona (nagyjából 388 millió forint) is jár, a díjátadó ceremóniára pedig hagyományosan december 10-én kerül sor, Alfred Nobel halálának évfordulóján.
És hogy hol van a helye Krasznahorkainak a magyar Nobel-díjasok sorában? Olyan nevek mellett szerepel, mint Karikó Katalin, Kertész Imre, Oláh György, Szent-Györgyi Albert vagy Wigner Jenő – s ezzel a magyar kultúra újabb örökre emlékezetes pillanattal gazdagodott.
Forrás: MTI, Svéd Akadémia, The Nobel Prize hivatalos közlemény
Kapcsolódó cikk: Így hat az olvasás a mentális egészségedre
