A sport jó közösséget, örömöket, játékot, fejlődést és sikereket jelenthet a fiatalok számára. Ám sajnos nemcsak ezeket a pozitívumokat élhetik meg a sportolók. Egyes utánpótláscsapatokban a bullying, vagyis a zaklatás is megjelenhet, amely súlyos mentális és érzelmi károkat okozhat a sportolók számára.
A sport mentáltrénerre kulcsfontosságú feladat hárul abban, hogy napjaink egyik leggyakrabban előforduló problémájáról nyíltan beszéljünk az utánpótlás sport kapcsán is, és hatékony megoldásokat kínáljunk az edzőknek, szülőknek és maguknak a sportolóknak.
Mit jelent a bullying a sportban?
A bullying nem egy egyszeri konfliktus vagy összetűzés, hanem egy tudatos, ismétlődő, szándékos bántalmazás, amelyben egy vagy akár több személy folyamatosan megaláz, megfélemlít, kizár, és érzelmileg vagy fizikailag bántalmaz egy másik sportolót. A bullying veszélye, hogy hosszú távon képes traumatizálni az elszenvedő egyént.
Miként jelenik meg a bullying az utánpótlás sportban?
A bullyinggal többféleképpen is szembesülhet egy utánpótlás sportoló:
- Fizikai zaklatással: ütés, lökdösődés, szándékos szabálytalanság, esetleg felszerelés elvétele vagy tönkretétele által.
- Verbális zaklatással: gúnyolódással, becsmérlő megjegyzésekkel, szándékos megalázással, hibáztatással.
- Szociális kirekesztéssel: amikor a csapatból való tudatos kizárás, rosszindulatú pletykák terjesztése, vagy elszigetelés, kirekesztés esete történik.
- Online zaklatás, vagy másnéven cyberbullying révén: például közösségi médián keresztüli bántalmazással, lejáratással, rosszhírkeltéssel. Ez talán a legveszélyesebb mód, mert a mai generációknak sokkal nehezebb elbújni előle, ráadásul szélesebb körben is el tud terjedni.
A legfontosabb különbség a hétköznapi konfliktus és a bullying között az, hogy utóbbi esetben a bántalmazás célzott, ismétlődő és egyfajta hatalmi egyensúlytalanságot, alá-fölé rendeltséget tartalmaz, vagyis az egyik fél mindig domináns szerepben van, míg a másik védekezésre kényszerül.
Mi váltja ki a bullyingot a sportban?
A zaklatás mögött gyakran teljesítményféltékenység, frusztráció vagy alacsony önbizalom áll. Azok az utánpótlás sportolók, akik bizonytalanok a saját képességeikben, irigyek mások sikereire, gyakran mások bántásával próbálják ellensúlyozni ezt.
A versenysportban megjelenő eredményorientált szemlélet miatt az edzők és a szülők is erősíthetik a tudtukon kívül a bullyingot azzal, hogy túl nagy nyomást helyeznek a gyerekekre, vagy nem kezelik megfelelően a csapaton belül kialakuló konfliktusokat.
A bullying az utánpótlássportban súlyos következményekkel járhat: hiszen a csapatkohézió felbomlásához vezethet, csökkentheti az egyén önbizalmát, ronthatja a teljesítményt, és akár teljesen elveheti a sport iránti motivációt, a sporttól való eltávolodást válthatja ki. Az edzők, és a szülők éppen ezek elkerüléséért felelősek azért, hogy támogató és biztonságos közegben fejlődhessenek a fiatal sportolók.
A zaklatás elleni fellépés és prevenció nemcsak az áldozatokat védi, hanem a csapat stabil, egészséges működését is erősíti. Ezért válik fontossá az edzők, a szülők és a játékosok sportmentáltréneri edukációja. Egy jól kialakított és kezelt közösségben a sport valóban azzá válhat, aminek lennie kell: építő, motiváló és inspiráló közegnek!
Hogyan reagálnak a gyerekek a bullyingra?
Minden fiatal utánpótlás sportoló másképp élheti meg a zaklatást, de azért vannak fő jellemző reakciók:
- Visszahúzódás: amikor az áldozat egyre csendesebbé válik, kerüli a csapattársak társaságát, késik az edzésekről, hogy elkerülje a bántalmazóval való közös öltözködést, vagy magát az edzéseket hagyja ki.
- Teljesítményromlás: csökkenő önbizalom, gyengébb koncentráció, formahanyatlás, gyengébb forma.
- Stressz: fokozott szorongás, ingerlékenység, rosszkedv, depresszió, alvászavarok jelentkezhetnek.
- Testi tünetek: fejfájás, hasfájás, fáradékonyság, sérülékenység.
- Agresszivitás: egyes gyerekek úgy próbálnak védekezni, hogy ők maguk is agresszívan fognak viselkedni másokkal.
Rendkívül fontos felismerni ezeket a jeleket, mert sok esetben az áldozatok nem mernek beszélni a problémájukról, félnek az esetleges következményektől vagy attól, hogy magukra maradnak, elutasításban lesz részük, nem veszik őket komolyan.
Ha megjelenik a zaklatás problémája egy csapat életében, hiába érint először csupán egy sportolót, valójában nincsenek kívülállók, hiszen ez idővel mindenkire rossz hatással lesz. Súlyosan csökkenhetnek a mélyebb baráti kapcsolatok, felszínessé válhatnak. Az egymás közötti kommunikáció tartalma a hibáztatással, csúfolódásokkal, a másik megalázásával fog megtöltődni, ami nem tesz jót az egyén és a közösség teljesítményének, jóllétének.
Az edző szerepe, ha bullying jelenik meg a csapatban
Az edző felelőssége, hogy biztonságos, jó légkört teremtsen a csapatban, ahol mindenki tiszteletteljesen viselkedik a másikkal. Ez az alapja annak, hogy a sportolók a későbbiekben egymásért is tudjanak küzdeni és kiállni a pályán. Az edzőnek zéró toleranciát kell hirdetnie a bántalmazó viselkedés bármilyen formája ellen. Már az elején le kell szögeznie, hogy a másokat sértő viselkedést nem fogja eltűrni, és az azonnali retorzióval jár.
Mindig figyelmet, felismerést és cselekvést igényel, ha valaki bullyingra utaló jeleket tapasztal. Edzőként ezt sajnos nem minden esetben egyszerű észrevenni, mert többnyire rejtve történik. Egy idő után akár egy szemkontaktus vagy egy ártatlannak tűnő fülpöccintés is kiválthatja valakiből a félelmet.
Az edzőknek nagy szerepe van a konfliktuskezelés tanításában is, hiszen a játékosoknak el kell sajátítaniuk, miként oldjanak meg problémás, kényes helyzeteket tisztelettel és empátiával. A megfelelő, nyílt kommunikáció elősegítése kulcsfontosságúvá válik az edző és sportolói között, fontos, hogy a gyerekek tudják, bármikor fordulhatnak hozzá, ha problémájuk van.
Azonban az is előfordul, hogy nem minden esetben avatkoznak be az edzők, és elvárják, hogy a játékosok kezelni tudják a személyüket ért támadásokat, amennyiben az pályán történik a versenyhelyzetekben, például egy-egy keményebb szerelés, ütközés során, amikor úgymond mindenki bizonyítani szeretné a tudását, elszántságát. Az ilyenkor tanúsított önvédelem, a sportoló saját magáért való kiállás az esetek többségében a bullying megszűnéséhez, elfogadáshoz, és befogadáshoz vezethet.
De az edző részéről azonnali beavatkozás szükséges, ha zaklatást tapasztal a csapaton belül, vagy értesül róla. Nem hunyhat szemet felette, határt kell szabnia, nem tűrheti el, nem ismétlődhet. Hangsúlyoznia kell a játékosok számára az ezzel járó következményeket. Például amennyiben ismét előfordul, haza kell küldeni az edzésről, le kell cserélni, vagy nem szabad szerepeltetni a következő mérkőzésen a vétkest.
Az edzőknek mindig meg kell húzni a határt a konstruktív és a destruktív versengési módok, illetve az egészséges cukkolás és a bántalmazás között. A konstruktív versengés a fejlődésre, jobb eredmények elérésére inspirál. Ellenben a destruktív versengést az irigység, a rosszindulat táplálja, és egy idő után visszahúzza a tehetséget, nem engedi kiemelkedni.
Egymás cukkolása benne van és rendszeresen előfordul a csapattársak, barátok között, akik egy hullámhosszon vannak. Ez természetes, sőt a legtöbb esetben ösztönző is lehet. A baráti cukkolás kölcsönössége megteremti, és erősíti a kohéziós erőt. Azt viszont észre kell venni, amikor valaki azt mondja: nem, elég volt. Ott lesz a határ, amit nem szabad átlépni az egymás közötti kommunikáció terén.
Veszélyes helyzetet teremthet, ha a tehetséges utánpótlás sportoló az, aki bullyingol, mert sok esetben előfordul, hogy neki többet engedhetnek meg a tudása, elért vagy várt eredményei által az edzők. Ebben az esetben a túlzott győzni akarás, az eredménykényszer váltja ki gyakran a zaklatás valamely formáját. De itt is muszáj következetesen határokat szabni! A bullying senki részére nem megengedett.
Mit tehet egy szülő, ha gyermeke zaklatás áldozatává válik?
A szülők sokszor sajnos csak későn értesülnek róla, vagy veszik észre a zaklatásra utaló jeleket, mert a gyerekek szégyellik, félnek beszélni az őket ért sérelmekről. Szülőként mindig hallgasd meg és vedd komolyan, ha bántalmazásról számol be a gyermek. Ne mondd neki, hogy „ne foglalkozz vele, engedd el”, mert ez csak fokozhatja a magányérzetét, és nem nyújt neki megoldást.
De ne ösztönözd visszavágásra sem, mert az agressziót nem lehet agresszív fellépéssel megoldani. Inkább segíts neki megérteni és érzelmileg feldolgozni a helyzetet. Mindenképpen beszélj az edzővel vagy a klubbal, jelezd feléjük a kialakult problémát. Fontos, hogy a csapat környezete is tudjon a bullyingről. Segíts a gyermekednek fejleszteni az önértékelését, mutass empatikus példát, tanítsd meg, hogy bátran álljon ki magáért, az értékrendjéért.
Elmondható, hogy bárki bántható, bármivel. Mindenbe bele lehet kötni, minden adhat támadási felületet: a beszédstílus, az öltözködés, a testalkat, a mozgáskoordináció, a családi háttér, a tanulmányi eredmények, bármi. Ha pedig valakinek nincs elég tapasztalata abban, hogy miként álljon ki önmagáért, akkor nagy az esély rá, hogy bevonzza a bullyingot. Például az úgynevezett helikopterszülők, a túlzott aggódásukkal és féltésükkel akaratlanul is elősegíthetik, hogy gyermekeik áldozattá váljanak.
Fiatalabb életkorban sokkal intenzívebb lehet a káros hatása a bullyingnek, hiszen a gyermekeknek ekkor még nincsen elég tapasztalata ennek az elhárítására, kezelésére, mert sem a világot, sem a saját határait nem ismeri eléggé.
Mit tehetsz utánpótlás sportolóként, ha bullying áldozatává válsz?
- Ne maradj csendben! Ne hagyd annyiban a dolgot, főként, ha már többször is előfordult. Beszélj őszintén az edződdel, szüleiddel!
- Ne mutasd ki a zaklatónak, hogy hatással van rád! Az agresszorok gyakran az áldozat reakciójára várnak. Ha nem kapják meg, nem érzik a félelmet, zavart az áldozatukban, akkor elbizonytalanodhatnak, és csökkenhet a nyomásuk.
- Erősítsd meg az önbizalmadat! A sportmentáltréning segítségével olyan eszközöket sajátíthatsz el, mint például a stresszkezelés a különböző légzőgyakorlatok vagy a meditáció által, amelyek segítik a bántalmazó szituáció kezelését is. Az önfejlesztés által megszerzett önismeret segíthet abban, hogy kellőképpen értékeld magad, és ne mások határozzák meg az önértékelésedet.
- Legyél kezdeményező! Védd meg magad, jelezd határozottan, hogy elég, ne tovább.
- Keress támogató barátokat, építs jó kapcsolatokat a csapattársaiddal! A zaklatás legtöbbször azok felé irányul, akik egyedül érzik magukat. Egy erős közösségben támaszra lelhetsz.
A bullying elleni fellépés tehát nem csupán egyéni felelősség, hanem a sportközösség egészének feladata. Sajnos a bullyingot nem lehet megtiltani, ellenben reagálni rá lehetséges és kötelező. Ebben lehet nagy segítségre a sportmentáltréneri felkészítés. Ha időben felismerjük és kezeljük a problémát, akkor egy olyan környezetet alakíthatunk ki, ahol az utánpótlás sportolók mentálisan, és fizikailag is biztonságban, motiváltan és örömmel fejlődhetnek. A sportnak a versengés mellett az összetartozásról, a tiszteletről és a közös sikerekről is szólnia kell, de ezért közösen kell érte tenni.
Kapcsolódó cikk: Perfekcionizmus a sportban, a sportmentáltréner szemszögéből
