A „-30%”, „csak ma”, „kihagyhatatlan ajánlat” típusú feliratok ma már szinte mindenhol jelen vannak. Webshopokban, élelmiszerboltokban, drogériákban vagy éppen az online hirdetésekben. Az akciók célja egyszerű: azt az érzést kelteni, hogy most éppen pénzt spórolsz.
Az akció pszichológiája
A legtöbb akció nemcsak az árról szól, hanem az érzelmi reakcióidról is. A sürgető üzenetek – például az, hogy „már csak ma” vagy „limitált készlet” – azonnali döntésre próbálnak ösztönözni. Ilyenkor könnyen kialakul az érzés, hogy ha nem vásárolsz most, akkor lemaradsz valamiről. Ez pedig sokszor felülírja a tudatos gondolkodást. A legfontosabb kérdés sosem az, hogy mennyit engedtek az árból, hanem az, hogy egyáltalán szükséged van-e arra a termékre.
Kapcsolódó cikk: Shoppingfüggőség vagy hobbi? Így ismerheted fel a határt!
A kedvezmény nem mindig valódi előny
Sok üzlet pontosan tudja, hogy a százalékos kedvezmények erősen hatnak a vásárlókra. Ezért gyakran előfordul, hogy az eredeti árat korábban megemelik, majd ebből számolják a kedvezményt. Máskor a kommunikáció kelti azt az érzést, mintha hatalmas lenne a spórolás, miközben a különbség valójában minimális.
Az is gyakori, hogy a csomagajánlatok miatt végül több terméket veszel, mint amennyire eredetileg szükséged lett volna. Ilyenkor könnyen megtörténik, hogy nem pénzt takarítasz meg, hanem egyszerűen többet költesz.
A „megéri” érzés sokszor megtévesztő
Az egyik legnagyobb pénzügyi csapda az, amikor valamit nem azért veszel meg, mert valóban szükséged van rá, hanem mert jó üzletnek tűnik. Ez különösen gyakori ruháknál, lakberendezési tárgyaknál vagy online impulzusvásárlásoknál.
Az akció ilyenkor egyfajta felmentést ad a költésre. Könnyebb megindokolni a vásárlást azzal, hogy „ennyiért megérte”. A probléma csak az, hogy attól még, hogy valami olcsóbb lett, nem lesz automatikusan hasznos vagy szükséges.
Kapcsolódó cikk: Hogyan csökkentsd az impulzusvásárlásaid? 5+1 tipp
A mennyiségi akciók is könnyen félrevezetnek
A „kettőt fizet, hármat kap” típusú ajánlatok elsőre logikusnak tűnnek, mégis gyakran több fogyasztáshoz vezetnek. Ha valamiből csak azért vásárolsz nagyobb mennyiséget, mert akciós, könnyen előfordulhat, hogy végül többet használsz belőle, vagy egyszerűen rád marad. Ez főleg élelmiszereknél és gyorsan fogyó termékeknél jellemző. Az ember hajlamos azt érezni, hogy nyert az üzleten, miközben a végösszeg mégis magasabb lesz.
Az online vásárlás még intenzívebben hat
A webshopok ma már rendkívül tudatosan építenek a sürgetés pszichológiájára. A visszaszámláló órák, a villámakciók vagy az olyan üzenetek, mint hogy „ezt most mások is nézik”, mind azt az érzést erősítik, hogy gyorsan kell döntened. Ilyenkor sokkal könnyebb impulzívan vásárolni, különösen akkor, ha fáradt vagy, unatkozol vagy egyszerűen csak szeretnéd egy kicsit jobban érezni magad.
Az online tér ráadásul azért is veszélyesebb ebből a szempontból, mert a vásárlás túl egyszerűvé vált. Néhány kattintás, és már meg is történt a költés – sokszor valódi átgondolás nélkül.
Mi számít valódi spórolásnak?
A valódi spórolás általában sokkal kevésbé látványos, mint egy nagy piros akciós matrica. Inkább tudatos döntések sorozata. Például az, amikor előre tervezel, összehasonlítod az árakat, vagy adsz magadnak egy kis időt vásárlás előtt. Sokszor már az is rengeteget számít, ha nem azonnal döntesz. Egy termék gyakran sokkal kevésbé tűnik nélkülözhetetlennek néhány nap elteltével.
Kapcsolódó cikk: Online vásárlás csapdák nélkül – Így védd meg magad a karácsonyi szezonban
Nem az akcióval van a probléma
Az akció önmagában természetesen nem rossz dolog. Valóban lehet vele pénzt megtakarítani, főleg olyan termékeknél, amelyeket amúgy is megvennél. A különbség inkább abban van, hogy tudatos döntést hozol-e, vagy pillanatnyi hatás alapján vásárolsz.
Sokszor nem az igazán nagy kiadások viszik el a legtöbb pénzt, hanem a sok kisebb, hirtelen döntésből születő vásárlás. Ezek külön-külön jelentéktelennek tűnnek, együtt viszont meglepően sokat számítanak. Éppen ezért érdemes néha nem csak azt nézni, mennyit engedtek az árból, hanem azt is, hogy valóban szükséged van-e az adott dologra.
Kapcsolódó cikk: Black Friday és Cyber Monday – A nagy akciók története
