A Magyar értelmező kéziszótár szerint az öröm „kedvező esemény hatásaként támadó kellemes érzés, derűs, vidám lelkiállapot”. Örömérzésünkért az agy által termelt dopamin a felelős. Az emberi öröm mégsem csak kémiai, vagy biológiai „termék”, hanem érzelmi életünk fejlettségétől is függő, bonyolult szociokulturális jelenség.
A pszichoanalízis az emberi viselkedést irányadó egyik alapvető motivációs elvnek tartja és örömelvnek nevezi az embernek azt a törekvését, hogy kerülje a kellemetlenséget és keresse az örömöt, vagyis hogy a feszültség csökkentésére és azonnali kielégülésre törekedjen. A boldogság elérésének egy lehetséges útját kínálja fel a Csíkszentmihályi Mihály által „flow”-ként leírt állapot, az, amikor tér- és időérzékünket elvesztve belefeledkezünk egy számunkra kihívást jelentő és rendkívüli örömöt nyújtó tevékenységbe.
Életünkben az öröm az egyik legnagyobb ajándék. Azon túl, hogy pompás érzés, egyfajta védőpajzs is, hiszen megóv a testi-lelki betegségektől. De mihez kezdjünk olyankor, amikor úgy érezzük, nincs minek örülnünk? Örömre hangolhatjuk magunkat nevetéssel, tánccal, zenével, vagy éppen a színek és illatok lélekemelő hatásával. Rengeteg módja van annak, hogy örömöt varázsoljunk a hétköznapokba és fontos, hogy minden napra jusson a derűből.
A nevetés csodája, gyógyító hatása
A nevetés velünk született képesség, amelynek előfordulására és milyenségére hatással vannak ősi minták, genetikai szempontok, társadalmi elvárások egyaránt. Nevetni csodás és egyszerű, mégsem élünk vele eleget. Döbbenetes különbség, miszerint egy gyermek naponta átlagosan mintegy 400 alkalommal nevet, addig egy felnőtt átlagosan napi 15-ször.
Kutatások igazolják, hogy a szándékos mosoly és a tudatos nevetés is előidézi az endorfintermelődést, tehát hangulatunk abban az esetben is javul, ha „erőltetjük“ a mosolyt. A tudatos nevetést a pszichológia és a pszichiátria terápiás eszközként alkalmazza a kedély javítására. Egy kiadós nevetés jelentősen javíthat a kedvünkön, és egyéb jótékony hatásai is vannak:
– Ha derűsek vagyunk, agyunk sokkal kisebb hangsúlyt fektet a mindennapi kellemetlenségekre, mint máskülönben. Így a rájuk adott válaszreakcióink is jóval kevésbé túlfűtöttek, ezért egy-egy nehézkes élethelyzet sem merít ki bennünket sem testileg, sem lelkileg. Ennek oka, hogy nevetés közben szervezetünk jelentős mennyiségű, örömérzetet okozó endorfint, boldogsághormont termel.
– Az endorfinok hatására a vérben ózon szabadul fel, aminek eredményeképp olyan könnyűnek érezzük magunkat, akárcsak ha lebegnénk. Ha a hormonok szüntelen jelenléte biztosítja, hogy ez az állapot állandósuljon, akkor hathatósabban dolgozunk, rugalmasabban, lazábban, kevesebb feszültséggel kezeljük feladatainkat, nagyobb örömmel mozdulunk ki és javul a kedélyállapotunk, az egészségünk, összességében az életünk minősége.
– A jóízű nevetés élénkíti az agyműködést, oldja a feszültséget és a stresszt, száműzi a negatív gondolatokat. Ennek eredményeképpen az alvás pihentetőbb, békésebb lesz.
– Miközben nevetünk, a mellkas és a has izmai összehúzódnak és enyhén átmasszírozzák belső szerveinket. A gyomor és a bélrendszer megdolgozásával javul az emésztés. Erősödik a szívműködés, testszerte élénkül a végkeringés, kitágulnak az erek és rövid idő alatt normalizálódik a vérnyomás. Mivel nevetéskor felgyorsul a légzés, a szövetek oxigén- és tápanyagellátása is javul. Ha valaki sokat nevet, vagyis van humora (a latin eredetű szó jelentése: nedv), biztos lehet benne, hogy testnedveinek mennyisége és keringése ideális.
– A rendszeres, kiadós kacagással kalóriát égetünk, így a nevetés a fogyást is támogatja.
– A nevetés által felszabaduló boldogsághormonok fájdalomcsillapító hatást váltanak ki, így testünket fájdalom helyett finom bizsergés járja át.
– A nevetés frissít, energetizál, nyugtat és méregtelenít.
– Nevetéssel szavak nélkül is kapcsolódhatunk egymáshoz, így erősíthetjük a társas kötődéseket is az életünkben.
Örömtánc
A tánc az öröm és a derű megélésének egyik nagyszerű lehetősége és egyúttal ezek kiváltásának ideális eszköze is. Ősidők óta tisztában vannak és alkalmazzák (egyfajta terápiás eszközként) felszabadító, feszültségoldó, kreativitást fejlesztő, önbecsülést növelő, hangulat- és egészségjavító hatását. Habár minden testmozgás feldobja az embert, az örömtánc mégis kiugró helyen áll e téren. Hiszen amikor táncolunk, az pozitív eseményekhez kötődik és a kollektív tudattalanban őrzött emlékeket idézzük fel ilyenkor.
– A tánc felel az emelkedett hangulatért felelős szerotonin-dopamin rendszerre. Ennek köszönhetően oldja a stresszt, a feszültséget és a depressziót, könnyedség-, öröm- és szabadságérzetet ad.
– Emeli energiaszintünket, motiváltságunkat, sőt javítja az emlékezést is.
– Könnyebben szabadulunk meg szorongásainktól, bizonytalanságunktól, ha táncolunk. A feszengés és távolságtartás észrevétlenül oldódik, így közelebb kerülhetünk másokhoz, és társas kapcsolataink javulhatnak. Ha csoportban táncolunk, megtapasztalhatjuk az összetartozás meghitt érzését és a közösség támogató erejét is.
– A tánc az önkifejezés eszköze. Felhozza, kifejezi – majd segít feldolgozni – azokat a félelmeket, fájdalmakat, frusztrációkat, amelyek kikívánkoznak belőlünk, de szavakkal nem tudjuk leírni őket.
– Ha táncolunk, élvezzük a testünket ahelyett, hogy panaszkodnánk rá alakja, súlya vagy kora miatt.
– Tánc közben az izmok a megszokottól eltérő mozgást végeznek, aminek következtében a merev izmok ellazulnak, a meridiánok blokkjai oldódnak, és javul az egész test energia-, vér- és nyirokkeringése, anyagcseréje, továbbá beindul a tisztulása, öngyógyulása.
– Az izmok mozgása visszahat mentális és érzelmi szintünkre is. A ritmusos mozgás egyrészt megnyugtatja és lecsendesíti az elmét, másrészt oldja a lelki blokkokat, az érzelmi problémák ugyanis a testben izomfeszültség formájában tárolódnak. Amikor kilazulnak az izmok, oldódnak érzelmi blokkjaink is, és pozitívan hatnak viselkedésünkre, lelkiállapotunkra.
– Tánccal javítható a mozgáskoordináció, az állóképesség, a ritmus- és egyensúlyérzék, valamint a testtartás. Erősödnek a csontok és az izmok, mozgékonnyá válnak az ízületek.
– A tánc fokozza a keringést, aminek következtében nő a szív véráteresztő képessége, és javul az erek állapota is. Fokozódik a légzés is, így több oxigén és tápanyag jut a szövetekbe és az agyba, ami jó hatással van az idegrendszerre is.
Szívderítő színek
Minden szín valamiképpen hat ránk. Viselt ruhánk színe ugyanúgy befolyásolja a lelkiállapotunkat, a hangulatunkat, mint otthonunké, munkahelyünké és használati tárgyainké. Ha fokozni szeretnénk jókedvünket, érdemes tudatosan összeválogatni a környezetünkben uralkodó színeket.
PIROS: szenvedélyt, tüzet hoz az életünkbe, növeli életerőnket és energiánkat.
NARANCSSÁRGA: serkent, inspirál, felvidít, optimistává és magabiztossá tesz.
CITROMSÁRGA: visszahozza életünkbe az életkedvet, oldja a félelmet és a szorongást, segít a fáradtság és a depresszió leküzdésében, a koncentráció és a kreativitás fokozásában.
ZÖLD ÉS KÉK: nyugtató, lazító, feszültségoldó hatású.
TÜRKIZ: friss és felszabadít.
IBOLYA: inspirál, oldja a stresszt, a szexuális vágyat viszont csökkenti.
RÓZSASZÍN: stressz- és feszültségoldó hatású. Csökkenti az agressziót, szelíddé tesz.
FEHÉR: élénkítően hat, és javít kedélyállapotunkon.
BARNA: növeli biztonságérzetünket, erősíti a védettség és a nyugalom érzését.
Hangulatjavító illatok
A természetes illatosítók közül hangulatjavításra illóolajokat használhatunk párologtatóban alkalmazva, vagy fürdővízbe cseppentve.
BAZSALIKOM, RÓZSA, CITROMFŰ: fokozzák a pozitív gondolkodást.
BORSMENTA, BAZSALIKOM, ROZMARING, BORÓKA ÉS GRÉPFRÚT: frissítenek, élénkítenek, lendületet adnak és lelkesítenek.
BERGAMOTT ÉS GERÁNIUM: igazi hangulatjavítók.
CITROMFŰ: oldja a félelmet és a szorongást.
LEVENDULA, JÁZMIN, ILANG-ILANG, RÓZSA, NARANCSVIRÁG, KAMILLA: megnyugtatnak, ellazítanak.
Lélekemelő zenék
Depresszió ellen: Minden barokk zenének hangulatjavító hatása van. Felhasználható még Vivaldi Négy évszaka, Bach I. brandenburgi versenye, Beethoven VIII. szimfóniája és Gershwin Fascinating Rhytm című munkája.
Feltöltődéshez, energiaforrásként: Beethoven IX. szimfóniája (különösen az Örömóda), Bach d-moll toccata és fúgája, valamint az V. brandenburgi versenyének első tétele, Leonard Bernstein West Side Storyjából az I Feel Pretty című dal.
Fáradtság ellen: Vivaldi: C-dúr versenymű két trombitára, vonósokra és csembalóra, Purcell: Versenymű két trombitára, Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, indulók.
Stressz ellen: Halk, kellemes háttérzene. Lionel Ritchie My Destinyje, romantikus zene: Schubert Pisztrángötöse és Heidenrösleinje, Schumann Álmodozása, Smetana A Moldvája, gregorián énekek, esetleg népdalok.
Forrás: Elixír Magazin 2012. december
(X – Varga Anita – ÉLed A NŐ)
Kapcsolódó cikk: Boldogság nyomában: 10+1 szokás, ami boldogabbá tesz
