A perfekcionizmus jelensége a sport világában azt jelenti, hogy a sportolók folyamatosan a hibátlan teljesítmény elérésére törekszenek, és ennek következményeként gyakran irreális elvárásokat támasztanak önmagukkal vagy a csapattársaikkal szemben.
Ez a hozzáállás sok esetben előrevihet és motiváló erejű, de ugyanakkor komoly mentális és fizikai következményekkel is járhat egy hosszú távú pályafutás esetében.
A perfekcionizmus a sportban sportmentáltréner segítségével viszont felismerhető és a helyén kezelhető, hogy a maximált teljesítmény és a mentális egyensúly is fennmaradjon.
Perfekcionista sportolók
Az élsportolókról, a bajnokok többségéről elmondható, hogy bizonyos mértékben perfekcionista szemléletmódot vallanak. A háromszoros olimpiai bajnok francia atléta, Marie-José Pérec is híres volt arról, hogy rendkívül magas elvárásokat támasztott önmagával szemben. Edzője, Fernand Urtebise elmondása szerint: „Büszke volt és perfekcionista. Amikor véget ért egy versenyszáma, mindig meglepettnek tűnt, szinte bocsánatot kért, hogy majdnem nyert.”
Michael Phelps, amerikai úszólegenda a pályafutása lezárása után nyíltan beszélt arról, hogy a tökéletességre való törekvése vezetett mentális egészségi problémáihoz, depressziót és szorongást okozva neki, s olyan mélyre került, hogy nem akart élni. Ez erőteljesen világít rá arra, hogy a túlzott perfekcionizmus rendkívül súlyos következményekkel járhat.
Cristiano Ronaldo is híres a maximalizmusáról és arról, hogy állandóan a tökéletességre törekszik. Mindig kihangsúlyozza, számára az a legfontosabb, hogy mindig jobb legyen, mint az előző nap, előző versenyen. Ugyan ennek a mentalitásnak köszönhetően vált korunk egyik legnagyobb futballistájává, de ez folyamatosan hatalmas mentális nyomást is helyez rá, amit kezelni szükséges.
A perfekcionizmus előnyei és hátrányai a sportban
A perfekcionizmus a pozitív hatásai, mint például a magas szintű motiváció és a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettség mellett negatív következményekkel is járhat, ha túlzott mértékben van jelen. Ezért a perfekcionizmus valójában kettős élű fegyver lehet egy sportoló számára.
A Magyar Pszichológiai Szemle egyik tanulmánya mutatott rá arra, hogy az adaptív perfekcionizmus pozitív érzelemszabályozással és magasabb szubjektív jólléttel jár együtt, míg a maladaptív perfekcionizmus negatív érzelmi következményekkel és alacsonyabb mentális egészséggel társul.
A túlzott perfekcionizmus megjelenésekor kialakulhat a kudarctól való félelem. Ilyen esetben a sportolók kerülhetik a kockázatvállalást, mert félni kezdenek a hibázástól, ez pedig jelentősen visszafoghatja a teljesítményüket, kreativitásukat és az eredményeiket. A tökéletes teljesítmény folyamatos hajszolása miatt megjelenő nyomás kiégéshez, és a sport iránti szenvedély csökkenéséhez, akár feladáshoz is vezethet. A nyomás okozta stressz és az állandó önkritika pedig negatívan befolyásolhatja a sportolók mentális jólétét.
A perfekcionizmus kialakulásának főbb tényezői a sportban
A perfekcionizmus kialakulása nem egyik napról a másikra történik, összetett folyamat, amely eredhet genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők összességéből is. Az élsportolók körében a perfekcionizmus egy gyakran megfigyelhető jelenség, hiszen a folyamatos fejlődés iránti igény, a versenyszellem és az átlagnál magasabb elvárások fokozottan vannak jelen az életükben.
A gyermekkorban megtapasztalt nevelési stílus jelentős szerepet játszhat a túlzott perfekcionizmus kialakulásában. Ha egy gyermek olyan környezetben nő fel, ahol a szülők, tanárok, edzők túlzott elvárásokat támasztanak vele szemben, és főként a teljesítményét helyezik előtérbe a személyisége és érzései helyett, jóval nagyobb az esélye, hogy perfekcionistává válik. Remek példa erre a sport világából a Williams testvérek, Serena és Venus esete, akiket az édesapjuk gyerekkoruktól fogva extrém szigorú edzésterv alapján készített fel a profivá válásra. Bár a világ legjobb teniszezőivé váltak, Serena Williams többször is nyilatkozott arról, hogy a pályafutása során számos esetben nézett mentális nehézségekkel szembe, meg kellett tanulnia kezelni a saját elvárásait és az állandóan a tökéletességre való törekvését.
A sportolók az edzőik és a csapattársaik által is erős nyomásnak vannak kitéve. Ha egy edző többnyire a hibákra fókuszál, csak a győzelmet tartja elfogadható eredménynek, a sportoló könnyen túlzott maladaptív perfekcionista elvárásokat alakíthat ki önmagával szemben, miközben a teljesítményszorongás is megjelenik. Ezt a Journal of Sport & Exercise Psychology (2021) kutatása is kimutatta, amit fiatal sportolók körében végeztek el.
Napjainkban a közösségi média és a társadalmi elvárások szintén hozzájárulhatnak a perfekcionizmus kialakulásához. Mivel egy élsportolót sok esetben példaképnek is tekintenek, ezért gyakran tökéletességet támasztanak feléjük. Az online térben egyetlen hiba vagy vereség is fájdalmas kritikával járhat, amely tovább erősítheti a sportoló perfekcionista hajlamait.
Számos sportoló számára a bajnoknak lenni jelenti a tökéletességet, ennek elérése pedig egy olyan belső késztetés, amely erőteljesen kapcsolódik az önértékelésükhöz. Ha valakinek alacsony az önértékelése és úgy érzi, hogy csak akkor ér valamit, ha nyer, akkor az hosszú távon szorongáshoz és kiégéshez vezethet.
A sportolói perfekcionizmus tehát több forrásból eredhet: családi háttérből, az edzői elvárásokból, a társadalmi nyomásból vagy a sportoló saját belső késztetéséből. Bár bizonyos mértékben elősegítheti a fejlődést és a siker elérését, ám ha túlzott mértékben van jelen az komoly mentális és fizikai problémákhoz is vezethet.
A perfekcionizmus kezelése sportmentáltréninggel
A perfekcionizmus tehát kettős szerepet játszik a sportban: míg a magas, de reális elvárások motiválhatják a sportolókat a kiváló teljesítmény elérésére, a túlzott perfekcionizmus negatív hatással lehet a mentális egészségre és a teljesítményre. A megfelelő mentális tréning és támogatás viszont segíthet az egyensúly megtalálásában és a negatív következmények elkerülésében. Például a sportmentáltréneri mindfulness technikák oldják a versenyek előtt fellépő szorongást, segíthetnek az önismeretben és a hibák elfogadásában, helyén kezelésében. Éppen ezért rendkívül fontos a sportmentális tréning szerepe és a sportpszichológiai támogatás, hogy a sportolók felismerjék és megtanulják kezelni ha ilyen a személyiségjegyük, miközben megteremtik az egészséges egyensúlyt a teljesítményük és a mentális jólétük között.
Kapcsolódó cikk: Reziliencia a sportban: fejleszthető a mentális ellenálló képesség?
