A dohányzás következményeiről sokat hallunk: tüdő, szív, érrendszer, daganatos kockázatok. Ezek fontos és súlyos tényezők. Van azonban egy hatás, amely sokszor hamarabb és látványosabban jelentkezik, mégis ritkábban beszélünk róla: a gyorsított öregedés. Nemcsak belül, hanem kívül is.
Mit jelent valójában a „gyorsított öregedés”?
A dohányfüst több ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közvetlenül károsítják a sejteket. A szervezet oxigénellátása romlik, a mikrokeringés lassul, a gyulladásos folyamatok felerősödnek. Mindez együtt azt eredményezi, hogy a sejtek regenerációja nem tud lépést tartani a károsodással.
A kutatások szerint a rendszeres dohányzás biológiai értelemben akár 5–10 évvel is idősebbé teheti a szervezetet. Ez nem egyetlen mérőszámban jelenik meg, hanem sok apró változás adódik össze: bőr, izomzat, hormonális működés, energiaszint.
Kapcsolódó cikk: Így rontja a cigarettázás az alvásminőséget
Az arc az első jelzőrendszer
A dohányzás egyik leglátványosabb hatása az arcon jelenik meg. A bőr vérellátása romlik, kevesebb oxigén és tápanyag jut el a sejtekhez, miközben a kollagén és az elasztin (a feszességért felelős rostok) lebomlása felgyorsul.
Ennek következményei gyakran már a harmincas évek elején megjelennek:
- mélyebb ráncok, különösen a száj és a szem körül,
- fakó, szürkés bőrtónus,
- megereszkedett arcvonal,
- hangsúlyosabb karikák, fáradt tekintet.
Nem véletlen, hogy a szakirodalom külön fogalmat használ: „dohányos arc”. Ez nem esztétikai minősítés, hanem jól dokumentált orvosi jelenség.
A haj, a fogak és a bőr is árulkodik
A gyorsított öregedés nem áll meg az arcnál. A dohányzás hatással van:
- a haj állapotára (töredezettebb, fakóbb, korábbi őszülés),
- a fogak és az íny egészségére,
- a bőr gyógyulási képességére,
- a sebgyógyulás lassulására.
Sokan tapasztalják, hogy egy apró sérülés vagy bőrirritáció hosszabb ideig gyógyul, mint korábban. Ez is a sejtszintű regeneráció lassulásának jele.
Nem csak külső kérdés
A dohányzás belső öregítő hatásai legalább ilyen fontosak. Idetartozik:
- a csontok sűrűségének csökkenése,
- az izomzat lassabb regenerációja,
- a hormonháztartás finom egyensúlyának felborulása,
- az állóképesség és vitalitás csökkenése.
Rengeteg dohányos számol be arról, hogy hamarabb kifullad, nehezebben viseli a stresszt, lassabban épül fel egy betegségből, és általánosságban „nehezebbnek” érzi a mindennapokat.
Kapcsolódó cikk: Sokkoló új kutatás: a vape akár veszélyesebb is lehet, mint a cigaretta?
Miért válik ez feltűnővé 35–40 év felett?
Fiatalabb korban a szervezet még képes részben kompenzálni a káros hatásokat. Egy idő után azonban a tartalékok kimerülnek. A harmincas-negyvenes évekre a különbség látványossá válik: két azonos korú ember közül a dohányzó gyakran fáradtabbnak, idősebbnek, megterheltebbnek hat. Ez sokaknál fordulópont: nem egyetlen rossz nap eredménye, hanem hosszú évek következményei sűrűsödnek össze.
Van-e visszaút?
A jó hír az, hogy igen, részben van. A dohányzás abbahagyása után a szervezet meglepően gyorsan reagál a pozitív változásra. Már néhány héten belül javul:
- a bőr vérellátása,
- a sejtek oxigénellátottsága,
- a regeneráció üteme.
Hónapok elteltével az anyagcsere és a keringés is stabilizálódik, ami nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is érezhető: több energia, jobb terhelhetőség és gyorsabb felépülés jellemzi a mindennapokat. Bár az eltelt évek nem „törölhetők”, az öregedés üteme jelentősen lassítható, és a szervezet végre nem folyamatos védekező üzemmódban működik.
Sokan számolnak be arról, hogy leszokás után frissebbnek érzik magukat, könnyebben regenerálódnak, és külsőleg is fiatalosabb benyomást keltenek még hosszú dohányos múlt után is. A változás természetesen nem egyik napról a másikra történik, de minden füstmentes nap esélyt ad arra, hogy a test visszanyerje azt, amit korábban elveszített.
Kapcsolódó cikk: Az e-cigaretta valódi hatásai: Amit minden vape-előnek tudnia kell
