A fenntartható kozmetikumok ipara világszerte dinamikusan növekszik, és egyre nagyobb gazdasági szereplővé válik. Szakonyi Eszter az elmúlt 15 évben közel 60 nemzetközi díjat nyert márkájával, és hazánk egyik legismertebb natúrkozmetikai vállalkozását építette fel. Az idei Glamour Gálán Az Év Üzletasszonya díjat is megkapta, ami jó apropót jelentett, hogy beszélgessünk vele az életútjáról.
MV: Hogyan emlékszel vissza arra a pillanatra, amikor megszületett benned a Vintage Beauty ötlete? Mi volt az a hiány a piacon, amit te szerettél volna betölteni?
SZE: Nem volt ilyen pillanat. Csupán szerettem volna egy tiszta és korrekt krémet, ami minden szempontból egyezik az elveimmel tisztaságban, hatásban és kellemben. Aztán ez olyan jól sikerült, hogy végül 85 termék lett belőle az évek alatt és 60 termékdíj. Minden kozmetikumunknál a valódi kompromisszummentesség volt a cél, ezen túlmenően a lehető legtisztább komponensek használata, a saját laboratóriumi körülmények biztosította kontrollált gyártás, továbbá a bőrprobléma megelőző és felszámoló hatás és a 98-100% hatóanyagtartalom. Ebből szép lassan forrta ki magát a Vintage Beauty brand, amely áprilisban még egy szintet ugorva újabb 6 terméket hoz forgalomba, amelyek már nem csak natúr, de bio minősítéssel is rendelkeznek majd. Tisztaságuk és kidolgozottságuk a régi patikai szerek világát idézi vissza, valahonnan a vegyipar -mint iparág- megjelenése előtti időkből. Hatásukban és finomságukban azonban már maiak, mi több a legnemesebb olajokból és legmodernebb kivonási eljárással előállított bio kivonatokból készülnek.
MV: Egészségügyi szakkozmetikusból és gazdasági mérnökből lettél vállalkozó. Mi az, ami a mai napig a leginkább motivál a munkádban?
SZE: A jót tenni akarás azért, hogy adhassunk a világnak olyat, ami hasznos és igaz. Ha bárki ezt megkérdőjelezi, az nálam a legmélyebbre megy. Sem profit, sem becsvágy nem boldogít, leginkább nem is érdekel. Csakis az, hogy értelme legyen annak, amit csinálunk és emberek bőrproblémáira nyújtson megkérőjelezhetetlen biztonsággal megoldást.
MV: Mit jelent számodra az, hogy idén elnyerted a Glamour Gálán „Az Év Üzletasszonya” díjat?
SZE: Talán az első olyan elismerés, az 59 termékdíjon túl, ami után óvatosan hátba veregettem magam – amikor senki nem látott -, hogy „azért ez nem volt rossz”. Vidéki, középosztálybeli családból származván (Kazincbarcika) mindig valószínűtlennek, kissé hihetetlennek fognak tűnni az ilyen jellegű visszajelzések. Bevallom megfordult a fejemben, hogy a szervezők tévednek.
Egyébként az, hogy a Glamour jelölt, azt jelenti, hogy a cég teljesítményét és szándékait elismerték. A közönségszavazás része pedig annak megerősítése, hogy aki ismeri a márkát, hitelesnek találja és respektálja mögötte az emberi küzdelmeket. Mindannyiunkét, mint csapatét. Mert hát az nyilván napnál világosabb, hogy ez a brand legkevésbé sem rólam szól, hanem arról a 25 emberről aki ezért dolgozik minden nap, egyébként bámulatos egységként, igazi harcostársként.
MV: Mit látsz jelenleg a natúrkozmetikai piac legnagyobb kihívásának Magyarországon és nemzetközi szinten?
SZE: Azt, hogy a bóvli ugyanúgy néz ki, mint a minőségi és, hogy a piaci kontroll rendkívül csekély. Ennélfogva nagyjából mindenki azt csinál, amit akar. Majd csak a vevő bőre fogja megmondani, hogy a vásárolt termék mennyit is ér. Ez az ár pedig időnként igen fájdalmas lehet. Kárvallottjai napi szinten jelennek meg a szalonunkban, hogy segítsünk, mert a „valahol” vásárolt, „valamilyen” krém nem várt reakciót váltott ki a bőrükből.
MV: A fenntarthatóság ma már divatos szó, de valóban mennyire hiteles a szépségipar „zöld” kommunikációja? Hol látod a greenwashing legnagyobb buktatóit?
SZE: Ismét a piaci kontroll hiányára hívom fel a figyelmet. A regulák szigorúak, ám miután ezeket alig ellenőrzik, tehát a valódi kontroll elmarad, bárki bármit rá mer írni a termékére. Ha mégis fülön csípik, hát kifizeti a büntetést és kész. Ha még van is vizsgálat, legkevésbé sem érinti a terméket. Inkább feliratokra, állításokra, dokumentumokra terjed ki. A natúr és bio piac pedig az igazi nagy „játszótér”. Sokszor a termék nevében helyezik el az „organic”, „bio”, vagy „natúr” szavakat, így a felületes olvasó számára úgy tűnik, mintha a termék egésze minősített lenne. Ha valaki mégis magára veszi a vonatkozó minősítési eljárás terheit, akkor sokszor zavaros, önmagukért való, betarthatatlan, vaskalapos előírásokkal találja magát szemben, amelyek nem a termékek tisztaságát szolgálják. Mégis meg kell nekik felelni, ha az ember szeretné végül legálisan elhelyezni a bio védjegyet a termékén. Néhány szervezet előírásrendszerén már átrágtuk magunkat, mi több 2016-2019 között a COSMOS elvek szerint minősítő francia Ecocert szervezet ellenőrizte cégünket, most pedig a Biokontroll, és volt egy kis kirándulásunk a NaTrue-val is. Ezek alapján látom az előírásokat sokszor önmagukért valónak.
MV: Tapasztalatod szerint a magyar vásárlók mennyire tudatosak az összetevők, minősítések és a termékek valódi hatóanyagtartalma kapcsán?
SZE: Vélt tudással rendelkeznek. A hatóanyagtartalom eleve ipari titok, nem lehet róla ismerete egy vásárlónak. Az összetevők kérdésében magyar oldalakról tájékozódnak, amelyek sokszor érdekorientáltak, elkötelezettek egy-egy brand mellett, tehát nem objektívek. Vannak már INCI analízisre külföldi site-ok, de azok itthon még kevésbé népszerűek. A minősítések kérdésében is abszolút megvezethetőek az emberek. Kevesen vesznek fel szemüveget egy látszólagos termékdíj elolvasásához, pedig igen gyakran csak a jelenlétet igazoló plecsnire hivatkoznak a cégek, amelyeket, mint „eredményt” használják, holott azt minden induló megkapja egy versenyen. Csakis a dobogós helyezések igazolnak valamit a termékminőségről. Arany, ezüst, vagy bronz. Ebben nincs változás a világban.
MV: Melyik az a 3 tévhit a natúrkozmetikumokról, amit a leggyakrabban tapasztalsz a fogyasztók körében?
SZE: Úgy gondolják, hogy a natúr olcsó, egyszerű, kicsit kellemetlen. Márpedig ezen túlhaladt a világ. A natúrkozmetikumok sokkal nagyobb kozmetikumfejlesztői tudást igényelnek, mint egy átlagos konvencionális termék, amelyek többnyire egy analógia szerint készülnek. A natúr és bio előírások nagyon bekorlátozzák az embert. Az alapanyagkínálat szűkös, a regulák szigorúak, a piaci elvárások pedig magasak és presszionálják az embert, hogy a végeredmény hatásos és kellemes legyen. Ennélfogva ez egy drága, sok gondolkodást és kísérletet igénylő, hosszú fejlesztési folyamat, emiatt a végeredmény sem lehet olcsó. Ha mégis olcsó, akkor ebből a folyamatból valami kispórolásra került és ez bizony a végeredményt is predesztinálja.
MV: Hogyan zajlik nálatok egy új kozmetikai termék kifejlesztése a laborban? Mi az az elv, amihez minden körülmények között ragaszkodtok?
SZE: A hatásosság a legfontosabb, a második a tisztaság, a harmadik a biztonság – jelesül, hogy senkinek ne ártson a termék. Általában kitalálom, hogy mit fejlesszünk, az hogyan nézzen ki, mit tudjon, a meglévő terméksorban hol helyezkedjen el. Igyekszem keresni hozzá egy etalont, lehetőleg a saját portfólióból azért, hogy a fejlesztő kollégákkal ugyanazt gondoljuk a végeredményről. Majd meghatározok néhány hatóanyagot, aminek mindenképpen benne kell lennie. Ezután jönnek ők, akik elkezdik a kísérleteket, hozzárendelik a segédanyagokat és javasolnak még újabb hatóanyagokat, ha van ötletük. Ha megtaláltuk a megfelelő formulát, akkor jönnek a külsős laborvizsgálatok, a dokumentálás, termékinformációs dosszié elkészítése, a külsős tesztelések, a termék bejelentése a CPNP rendszerbe, mindeközben a grafikai és nyomdai anyagok véglegesítése, az alapanyagok berendelése, a marketinglépések meghatározása és ezután indulhat a gyártás.
MV: Gyakran említed, hogy nem sajnáljátok a hatóanyagot a termékekből. Mi az a legnagyobb különbség, amit egy laikus nem lát, de érezhet a bőrén egy prémium natúrkozmetikum és egy átlagos krém között?
SZE: Az egyik hat, a másik nem, vagy kevéssé. Amelyik hat, abban van a drágább hatóanyag.
MV: Milyen érzés olyan nagy márkák mellett versenyezni, mint az Estee Lauder, a Shiseido vagy a Biotherm? Mi az, amiben szerinted ti többet vagy mást tudtok nyújtani?
SZE: Nem kényszerülük olyan magas arányú segédanyagtartalomra mint a nagy globális márkák, hiszen nem szeretnénk egyetlen termékünket sem Európán kívül teríteni. Nem kell áthidalnunk a szállítással földrészeket. Mi alapvetően hazai piacnak gyártunk, illetve a maximum 24 órán belül elérhető európai vásárlóknak. Közvetlenül állunk kapcsolatban a vevőinkkel. Nincs közöttünk sem közvetítő, sem depók, sem vámudvarok, sem kereskedők. Termékfejlesztések során -és ez ismét egy különbség a nagy brandekhez képest- semmilyen gazdálkodási plafon nem köti a fantáziánkat. Úgy vagyunk vele, hogy menjen a termékekbe a legjobb, legdrágább hatóanyag, ha az a leghatásosabb és majd beleépítjük az árba. A piac úgyis megfizeti, ha effektívnek találja az adott terméket. Gyakorlatilag minden árkategóriának megvan a megfelelő vevője, ha a termék valóban tudja amit ígér, tehát az ár és az érték arányos.
MV: A nemzetközi díjak mennyiben segítik a márkaépítést? A külföldi piacokon mit keresnek bennetek a vásárlók?
SZE: Sok megrendelést kapunk külföldről, de hivatalos terjeszkedésbe nem kezdhetünk, mert annyira magas a termékek bekerülési értéke, hogy ebbe semennyi közvetítő profitja nem fér bele. Ha mégis megpróbálnánk a klasszikus marzsot felajánlani egyébként rendszeresen jelentkező lelkes közvetítőknek, akkor a végeredmény megfizethetetlenné válna. Marad tehát a közvetlen értékesítés Európa-szerte, amibe maximum a Webshippyt, mint logisztikai központot hívjuk be partnerként, mert a postázások nagy száma miatt ehhez már szükséges a szakszerű segítség.
MV: Van olyan szakmai elismerés, amire a legbüszkébb vagy az elmúlt évek sikerei közül?
SZE: A 60 díjból nehéz megmondani, hogy mi a legfényesebb. Talán a Universal Beauty Awards által 2024-ben nekünk szavazott „4. legjobb Európai Beauty Brand” díja és a Dutch Beauty Awards versenyeken szerzett érmek, amelyekkel a legnagyobb világmárkákat sikerült megelőzni. Ráadásul a díjátadók ezen a versenyen személyes jelenlétet igényelnek egy emelkedett ceremónia keretein belül Amszterdamban. Egyedüli magyar indulóként mondjuk egy Estée Laudert magunk mögé sorolni, az valóban nagy érzés.
MV: A McKinsey kutatása szerint a Z generáció 75%-a hajlandó többet fizetni fenntartható kozmetikumokért. Nálatok is megfigyelhető ez a trend?
SZE: Igen, van már egy fiatal generáció, aki okosabb, tudatosabb, felelősebb, mint az előző generációk. Nagyon számítunk az értésükre az áprilisban induló bio minősített Vintage Organic Apotheke sor kapcsán. Ők már tudják, hogy a belső tisztaság megőrzése az egészséges, jól konzerváltság titka.
MV: A fenntartható csomagolás egyre fontosabb a szépségiparban. Ti milyen megoldásokkal kísérleteztek ezen a téren?
SZE: Főként üveggel, minél kevesebb papír használatával. Sajnos a csomagolóanyagipar nagyon le van maradva az elvárásoktól. És bizony a vevők is rugalmatlanok. Elvárják a műanyagipar csomagolóanyagaitól megszokott kényelmet, de már lebomló anyagokból. Sokszor ez egyszerűen kivitelezhetetlen. Hogy egy példát mondjak, még nem találták fel mondjuk az üvegből készült airlesst, pedig milyen klassz lenne, hiszen nem oxidálódna a termék, emellett maradéktalanul kijönne a flakonból és a környezetet sem terhelné a hulladéka. De egyelőre ez csak az én fantáziámban létezik. Egyelőre mindegyik „zöld” csomagolóanyag valahol kompromisszumos.
MV: Szerinted merre tart a natúr szépségipar 5-10 éves távlatban? Mi lesz a következő nagy fordulópont vagy kihívás?
SZE: A bőr mikrobiomjának visszaállítása természetes anyagokkal. Mi már 15 éve ezt csináljuk, így számunkra ez könnyed, élvezetes játéknak tűnik, amit egy nagy sóhaj kísér, hogy „VÉGRE”! A savak és retinoidok bőrkárosító világának ugyanis már látszik a vége, mind a fogyasztók, mind a hatóságok részéről. A marketingjüket nyilván még pörgetik az ebben érdekelt cégek, de a következő etap a bőrök visszavolumenizálásáról, az egészséges bőrflóra visszaállításáról, a védekezőképesség regenerálásáról fog szólni.
MV: Nagyon erősen képviseled az etikus működést. Sosem volt kísértés, hogy külső befektetőt vonjatok be, és gyorsan skálázzátok a márkát?
SZE: Soha és ez így is marad. Ez a minőség fenntartásának ára. Amint valaki profitorientált gazdálkodási szemmel kezdene el működni a cégben, le kellene szorítanunk a bekerülési értékeket. Ezt igen gyorsan megéreznék a vevők is. Maradunk a szűk, de minőségi úton, bármilyen nehéz is rajta az egyensúlyozás.
MV: Fontos missziótok a társadalmi felelősségvállalás is. Miért tartod ennyire lényegesnek, hogy női és gyermekjogi szervezeteket támogassatok?
SZE: Mert ezzel tudjuk bizonyos problémákra felhívni a figyelmet, még ha megoldani nem is. Ezzel tudunk továbbá példát mutatni minden gazdálkodó szervezet számára, hogy lehetséges, mi több kötelesség az ilyetén szerepvállalás mindenki részéről akár tevőlegesen, akár anyagilag. Minden segítség, egy hangyányit biztosan előre mozdít a világon.
MV: Hogyan látod a saját szerepedet most, 15 év vállalkozás után? Mennyire vagy még benne a napi működésben?
SZE: Nyakig benne vagyok minden folyamatban. A kétkezi munkát is végzem a szalonban és a marketingbe, a fejlesztésbe, a HR-be is belefolyok, amikor és ahol kell. Mindenhol mindig nyilván nem tudok lenni. Súlyozni kell minden nap teendőit és nem pillantgatni sűrűn sem hátra, sem előre, sem oldalra. Csakis az adott napra, de arra minden sejtünkkel.
MV: Milyen tanácsot adnál egy fiatal, kezdő natúrkozmetikai márka alapítójának ma, 2025-ben? Mire figyeljen a leginkább?
SZE: Döntse el, hogy hosszú távra épít, vagy a rövid távú profitszerzés a cél. Az előbbi brandépítés, utóbbi a gyors fölözésről szól. Az egyik út jobbra van, a másik balra. A kettőnek nincs semmilyen metszete. Merjen továbbá formabontó megoldásokban gondolkodni, mert egyébként elvész a hangja a nagy marketing zajban. Az ehhez szükséges kreativitás előhívásában egyébként meglehetősen nagy segítséget nyújt, ha nem áll rendelkezésre végtelen büdzsé (ezt tapasztalatból mondhatom). Azt is mondhatnám, hogy az „ingyen pénz” (amiből most szép számmal van a piacon) megöl mindent. A kreativitást, a fejlődést és a minőséget leginkább.
Kapcsolódó cikk: Szépség és aura: Valóban kisugárzás kérdése a vonzerő?
