Az asztma kapcsán általános tévhit, hogy kizárólag a gyermekek betegsége, hiszen felnőttkorban is kialakulhat, és közel sem csak azokat érinti, akiket korábban kezeltek ezzel a problémával.
Éppen ellenkezőleg, a felnőttkori asztma különösen gyakori pulmonológiai betegség – csak Európában mintegy 10 millióra tehető az érintettek száma –, ennél azonban sokkal ijesztőbb, hogy rengetegen nem is tudnak róla és kezeletlenül élik hétköznapjaikat.
A gyakori köhögést, a mellkasnyomást vagy a légszomjat ugyanis sokan betudják a stresszes életmódnak, esetleg az allergiának, holott a háttérben az asztma ugyanúgy kiválthatja ezeket a panaszokat.
Hogy miért veszélyes a felnőttkori asztma és milyen tünetekkel forduljunk pulmonológushoz? Cikkünkben ezt a témakört jártuk körül alaposabban!
Mit nevezünk asztmának?
Az asztma nem más, mint egy krónikus tüdőbetegség, amely a gyermekeket érinti nagyobb arányban – az utóbbi évtizedekben drasztikusan megnőtt az asztmás gyerekek száma –, de a felnőtteknél is egyre jellemzőbb panasz.
A WHO adatai szerint 2019-ben világszinten mintegy 262 millió embert érintett ez a betegség, ami a légutak, de főleg a hörgők krónikus gyulladását idézi elő, és jelentkezhet enyhébb, de súlyos formában is.
Főleg a fejlődő országokban az asztmát vagy egyáltalán nem kezelik, vagy nem a megfelelő mértékben, márpedig felnőtteknél gyakran nagyon súlyos szövődményei alakulhatnak ki.
A gyermekkori asztma esetében a megfelelő inhalációs készítményekkel és a szájon át szedhető gyógyszerekkel már nagyon jó eredmények érhetők el, sőt a legtöbb gyerek kamaszkorra kinövi a betegséget, de a felnőtteknél már közel sem ennyire egyszerű a helyzet.
A felnőttkori asztma gyakran gyermekkorban kezdődik, de nem minden esetben!
Fontos tudnivaló a felnőttkori asztmáról, hogy bár az esetek jelentős részében olyan embereknél alakul ki, akik már gyerekkorukban asztmától szenvedtek.
A statisztikák szerint az asztmás gyerekek kétharmadánál a tinédzserkorban látványos javulás kezdődik, de a páciensek egyharmadánál felnőttkorban újra kialakul. A maradék esetszám azonban ettől teljesen független, és leginkább ide sorolhatók a veszélyesebb kórképek.
Azt már kutatások is igazolták, hogy az asztma kialakulásában fontos szerepe van a genetikának, vagyis örökölhető betegségről van szó, de ez jellemzően már gyermekkorban megmutatja hatásait.
Felnőttként többnyire akkor jelenthet gondot a genetika, ha a gyermekkori asztma nem volt diagnosztizálva és kezelve.
A legtöbbször a felnőtteknél az asztma általában az allergia, a környezeti tényezők szövődményeként alakul ki. Ha ezek a hatások nem kerülnek enyhítésre, olyan kölcsönhatásokat indítanak el a szervezetben, ami hosszabb távon asztmaként diagnosztizálható.
Itt fontos kiemelni, hogy a felnőttkori megbetegedések egyik jelentős hányadát az úgynevezett foglalkozási asztma jelenti. Ilyenkor a problémát a munkahelyi hatások – füstös, poros, pollendús környezet – idézik elő. A felnőttkori asztma csaknem 15 százaléka ide vezethető vissza.
Ezen felül az orvosok egyetértenek abban, hogy az allergia és a környezeti hatások mellett a dohányzásnak is szerepe van abban, ha egy felnőttnél asztma alakul ki.
Milyen szövődményeket okozhat a felnőttkori asztma?
A felnőtteknél diagnosztizált asztmás esetek – ha nincsenek gyermekkori előzmények – sok esetben az allergiához vezethetők vissza. Ez azt jelenti, hogy már maga az asztma is egyfajta szövődmény, de hatására további kellemetlenségek jelentkezhetnek.
Az állandó mellkasnyomás és nehézlégzés miatt – amit sokan a stressznek vagy a dohányzásnak tulajdonítanak – ugyanis csökken a fizikai teljesítőképesség, ami negatív hatást gyakorolhat a munkára, de az aktivitás mérséklődésével fokozza az elhízás kockázatát is.
Ezen felül az asztmához kapcsolódó légzészavarok befolyásolják az alvásminőséget, így napközben fáradtságot, koncentrációs problémákat generálhatnak, ami kihat a munkahelyi teljesítményre, az életminőségre.
Az évekig elnyúló panaszok természetesen a mentális egészségre is negatívan hatnak. Az asztma miatt így gyakrabban alakulhat ki például depresszió, különösen az erre hajlamosabb emberek körében.
Milyen tünetekről ismerhető fel a felnőttkori asztma?
Az asztma olyan általános tünetekkel jár felnőttkorban, amelyek más kórképekre vagy hatásokra is ráhúzhatók, ezért sokan nem veszik komolyan már kezdeti stádiumban sem, ha gyakran tapasztalnak légszomjat, mellkasi szorítást, sípoló légzést vagy rendszeres köhögést.
Ezek a tünetek a legtöbbször éjszaka és a reggeli órákban kínozzák az embereket, és különösen a dohányosok körében gyakran fogják a káros szenvedély mellékhatásaira vagy a pollenszezonra.
Az asztmás felnőttek a fenti tünetek széles skáláját mutathatják az intenzitás tekintetében. Vannak, akik csak enyhén és ritkán, mások azonban folyamatosan és súlyosan tapasztalják.
Előfordulhat továbbá asztmás roham is, amikor a fenti panaszok percek alatt törnek rá a páciensre, és gyakran szívinfarktus-gyanúval kerülnek kórházba, ahol rendszerint kiderül, hogy a probléma nem kardiológiai, mint inkább pulmonológiai eredetű.
A tüneteket ráadásul jelentős mértékben súlyosbíthatják a különféle légúti és tüdőt érintő fertőzések a téli és átmeneti időszakokban, ami folyamatos ugató köhögéssel, nehézlégzéssel társul.
Hová fordulhatunk a felnőttkori asztma tüneteivel?
Bár sokan tapasztalják a fenti panaszokat, az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy kihez fordulhatnának segítségért!
A tüdőt érintő betegségekkel, így a felnőttkori asztmával is a tüdőgyógyászat vagy más néven pulmonológia foglalkozik, ahol a szakorvosok nemcsak a diagnózisban, hanem a gondozásban és az utánkövetésben egyaránt kulcsszerepet játszanak.
Amennyiben Ön is a fenti panaszoktól szenved, kérjen mielőbb szakmai segítséget a következő linkre kattintva: pulmonológia (tüdőgyógyászat).
Hogyan lehet diagnosztizálni az asztmát?
Hogy az asztmához egy átfogó kezelési terv társulhasson, ahhoz elengedhetetlen a megfelelő diagnózis. Ez felnőtteknél sajnos gyakran hosszabb ideig tartó folyamat, mert előbb ki kell zárni azokat a betegségeket (például a COPD-t), amelyek hasonló panaszokat okoznak.
Ezen felül sokaknál elengedhetetlen egy általános kardiológiai és allergológiai vizsgálat is. Amennyiben minden negatív, az asztma diagnózisát pulmnológus tudja felállítani.
Ehhez a kórtörténet feltárása mellett elengedhetetlen egy légzésfunkciós vizsgálat elvégzése. Részeként a páciensnek egy speciális eszközbe kell fújnia az orvos utasításai szerint, ami átfogó képet tud adni a tüdő állapotáról.
A panaszok és a légzésfunkció alapján már meghatározható egy olyan kezelési terv, amivel a tünetek gyorsan, tartósan és hatékonyan mérsékelhetők.
Kezelhető a felnőttkori asztma?
Míg a gyermekkori asztma kinőhető, addig a felnőttkori változat esetében nem beszélhetünk teljes gyógyulásról, a panaszok kezelés nélkül megmaradnak, kezeléssel azonban nagyon jó eredmények érhetők el, amelyek segítenek visszaadni a páciens életminőségét.
Az asztma kezelésének leghatékonyabb módja az inhalátor alkalmazása, amelyek segítségével a betegségtől szenvedők teljesen normális életet élhetnek, akár sportolhatnak is.
A kezelésre szolgáló inhalátoroknak két főbb típusuk van:
- Hörgőtágítók: Ezek gyakran egyszerű sóoldatok, amelyeket főleg tüneti kezeléshez lehet alkalmazni, pillanatnyi fulladás, köhögési roham csillapítására, hiszen gyorsan képesek megnyitni a légutakat és csökkenteni a panaszokat.
- Szteroidok: A szteroidos inhalátorok a hosszútávú kezelés részei, folyamatos alkalmazásukra van szükség, amivel csökkenthető a légutak gyulladása, ezáltal mérsékelhetők segítségükkel az asztmás panaszok, illetve az asztmás rohamok.
Mivel minden ember más és más, az asztma súlyosságát és sajátosságait figyelembe véve pulmonológus szakorvosnak kell beállítania a gyógyszeradagokat.
Nagyon fontos, hogy megfelelő gyógyszeres kezelés esetén is elengedhetetlen a folyamatos asztmakontroll, vagyis a páciensnek évente egy-két alkalommal fel kell keresnie kezelőorvosát, amikor beszámol a tapasztalatairól, rendszeres időközönként pedig légzésvizsgálat történik.
Előfordulhat ugyanis, hogy az asztma valakinél javuló tendenciát mutat, és lehetőség van a kezeléshez használt készítmények adagjának csökkentéséhez, hiszen a páciensek is sokat tehetnek azért, hogy asztmás tüneteik mérséklődjenek.
Mit tehetünk a felnőttkori asztma tüneteinek mérséklése érdekében?
Amennyiben sikerült fényt deríteni a felnőttkori asztma kiváltó tényezőire, a páciensek is tehetnek azért, hogy tüneteik hosszabb távon mérséklődjenek. Ezek a következők:
- Az allergia kezelése: A felnőtteknél a legtöbbször az allergia idézi elő az asztmát. Ha a páciens kivizsgáltatja magát és megfelelően kezelteti allergiáját, az akár jelentősen mérsékelheti az asztmás panaszokat.
- Életmódváltás: Az életmódnak a felnőttkori asztma kialakulásában kevés szerepe van, de kialakult betegségnél már annál több, ezért egészséges étkezéssel, rendszeres testmozgással és az optimális testsúly elérésével bizonyos tünetek teljesen eltűnhetnek.
- Munkahelyváltás: Az asztma sokaknál a munkahelyi hatások (füst, por, egyéb irritatív anyagok) miatt alakul ki. Ha van rá lehetőségünk, egy munkahelyváltással rengeteget tehetünk azért, hogy a betegséghez kapcsolódó panaszokat mérsékelhessük.
(X)
Kapcsolódó cikk: Hőségriadó! Így védd meg a gyermeked – és magad – a napszúrástól!
