A #SkinnyTok trend alatt burkoltan újra teret nyer a soványság szélsőséges dicsőítése. A közösségi média hatása ma is komoly kihívás a testképzavarok megelőzésében, különösen a fiatalok körében. A tudatos online jelenlét fontosabb, mint valaha.
“Önkontroll és sikeresség” nyomában
A testkép és az önértékelés mindig is szoros kapcsolatban állt a társadalmi normákkal, és a média nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a normák miként alakulnak. Az utóbbi időben ismét felerősödött egy régi, jól ismert szépségideál: a szélsőséges vékonyság. Ezúttal azonban nem magazinok vagy divatbemutatók, hanem egy új, gyorsan terjedő közeg – a TikTok – vált a fő színterévé ennek az üzenetnek. A #SkinnyTok néven ismert trend alatt megosztott videók azt sugallják: a soványság nemcsak esztétikai cél, hanem az önkontroll és a sikeresség fokmérője is.
Ez a jelenség ismerős lehet azok számára, akik emlékeznek a ’90-es évekre, amikor a „heroin chic” stílus uralta a kifutókat. Akkor a beesett arc, csontozott testalkat és kimerült tekintet volt a divat, amelyhez a média idealizált sztárképei is asszisztáltak. A mostani trend ennek modern, digitális változata, amely nem tűnt el teljesen, csak új platformon, új jelmezekbe öltözve jelent meg újra.
Új közeg, régi ideál
A közösségi média sajátossága, hogy villámgyorsan képes trendeket generálni, amelyek akár öntudatlanul is hatnak a felhasználókra. A #SkinnyTok alatt megosztott tartalmak nem mindig direkt módon üzennek, hanem sokszor burkoltan. Napi étrend-videók, „clean eating” kihívások, edzős rutinok vagy a test naponta történő fotózása mögött gyakran rejtett elvárásként húzódik meg a vágy a soványság után. Ezek a posztok normalizálják az önsanyargatást, a túlzott kalóriamegvonást és a test állandó kontroll alatt tartását.
Fontos hangsúlyozni: nem minden egészséges életmódról szóló tartalom káros, de amikor a cél nem az egészség, hanem a kóros soványság elérése, akkor már veszélyes ösvényre lépünk!
Kapcsolódó cikk: Mit csinál egy influencer, youtuber vagy tiktoker? – A véleményvezérek világa belülről
A közösség ereje – jó és rossz értelemben
A #SkinnyTok tartalmak sokszor nemcsak inspirálnak, hanem közösséget is formálnak. Ez különösen veszélyes lehet a magányos fiatalokra, mivel ők nagyon könnyen találhatnak „értő közönségre” ezekben a körökben. Egy evészavarral küzdő személy számára ez a fajta közösség hamis megnyugvást adhat, hiszen másokkal együtt szenvedni kevésbé tűnik ijesztőnek.
Az azonosulás érzése, a fájdalmak megosztása, a tapasztalatok publikálása egy látszólag támogató közegben elsőre segítő erőnek tűnhet, de valójában fenntartja és tovább erősíti a betegséget – anélkül, hogy valódi kiutat kínálna.
Kapcsolódó cikk: A megfelelési kényszer: Miért alakul ki, és hogyan szabadulhatsz meg tőle?
Hogyan befolyásolja mindez a mentális egészséget?
A digitális térben látott tartalmak hatása gyakran nem tudatosul azonnal, ám számos kutatás alátámasztja: már néhány percnyi hasonló videó megnézése is csökkentheti a saját testtel való elégedettséget. Különösen a tizenévesek, akik még az identitáskeresés időszakában vannak, hajlamosabbak arra, hogy másokhoz hasonlítsák magukat. Ez pedig könnyen vezethet alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, evési zavarokhoz.
Az algoritmusok tovább rontanak a helyzeten. Ha egyszer valaki érdeklődést mutat egy adott típusú tartalom iránt, a rendszer még több hasonlót fog ajánlani. Így alakul ki az ún. szűrőbuborék, ahonnan egyre nehezebb kilépni – az online tér valóságként kezd működni, miközben egy torz képet mutat a világról és önmagunkról.
Kapcsolódó cikk: A média és a nők testképe – hogyan befolyásolja a sajtó az önértékelést?
A megoldás kulcsa: digitális tudatosság
Nem lehet minden káros tartalmat eltüntetni a világhálóról, és a platformok tiltása sem feltétlenül hatékony. Sokkal hasznosabb, ha a figyelmet a tudatosság erősítésére, a kritikus gondolkodás fejlesztésére helyezzük. A „digitális öntudat” segít abban, hogy a közösségi médiában látott képeket és üzeneteket ne fogadjuk el automatikusan igaznak.
Hasznos lépések lehetnek például:
- követni olyan profilokat, amelyek pozitív testképet közvetítenek,
- némítani azokat a fiókokat, amelyek rossz érzéseket keltenek,
- tudatosan csökkenteni az online töltött időt,
- értékelni, hogyan hat ránk egy-egy tartalom,
- és ami a legfontosabb: beszélgetni az érzéseinkről – akár szülőkkel, barátokkal, szakemberekkel.
Kapcsolódó cikk: A technológiai függőség hatásai a mentális egészségre
Szülőként mit tehetünk?
A fiatalok digitális jelenléte nem kontrollálható teljes mértékben, de szülőként és felnőttként iránytűként szolgálhatunk számukra. Nem szükséges, hogy minden közösségi platformot ismerjünk – elég, ha hiteles párbeszédet kezdeményezünk, ítélkezés nélkül. Beszélgessünk arról, mit látnak, hogyan hat rájuk, mit éreznek ezekkel kapcsolatban. Ne bagatellizáljuk a problémáikat, hanem segítsünk megérteni, mi lehet a tartalom mögött.
A személyes példa is sokat számít. Ha a gyerek azt látja, hogy a szülő nem esik kétségbe egy-egy tökéletes test láttán, hanem reálisan gondolkodik, az segít kialakítani benne is egy egészségesebb testképet. Ha pedig úgy érezzük, gyermekünk küzd valamivel – például evési problémákkal, hangulatingadozással vagy túlzott online jelenléttel –, ne halogassuk a segítségkérést. Egy időben elkezdett pszichológusi támogatás sokat segíthet a megelőzésben.
Egyensúly a digitális térben
A közösségi média nem jó vagy rossz – eszköz, aminek a használata tőlünk függ. Ha felismerjük, milyen hatással van ránk, és tudatos döntéseket hozunk, akkor nem válunk az algoritmusok és trendek áldozatává. A kulcs a kritikai gondolkodás, az önismeret és a kapcsolódás – ezek jelenthetik a valódi biztonságot a digitális világban is.
Kapcsolódó cikk: Testképzavarok: Anorexia, bulimia és a kilábalás útja
