Amikor a mozivásznon látunk egy beszélő háztartási robotot vagy egy mozdulatra vezérelhető digitális világot, könnyen legyintünk: „Ez csak film.” De a mozi története során sokszor előfordult, hogy az alkotók nemcsak álmodtak – előre láttak. A sci-fi műfaj tele van technológiai jóslatokkal, amelyek egykor elképzelhetetlennek tűntek, ma viszont az életünk részévé váltak.
Nézzük meg: mely filmes víziók váltak valóra, és melyek maradtak (egyelőre) a képzelet világában?
Valóra vált jóslatok – már közöttünk élnek
Környezetbarát járművek, elektromos és alternatív hajtás – Számos film (pl. Az ötödik elem, 1997; Vissza a jövőbe 2., 1989)
A sci-fi filmek gyakran ábrázoltak futurisztikus járműveket, amik nem szennyeznek, és nem függenek a kőolajipartól. Ez már nem a jövő, hanem a jelen: az elektromos autók (pl. Tesla, Nissan Leaf, BYD), a hidrogénhajtású járművek (pl. Toyota Mirai), valamint a hibrid meghajtás mind elérhetőek, és egyre szélesebb körben terjednek. A globális zöldenergia-törekvések miatt az alternatív hajtás már nem csak utópia, hanem valós, megállíthatatlan trend.
Videóhívás, okostévé, hangvezérlés – Vissza a jövőbe 2. (1989)
Marty McFly 2015-ös házában hatalmas képernyőn telefonál, több csatornát néz egyszerre, és hanggal kapcsolja fel a lámpát. Ma már ez a valóság: okostévék, Zoom-hívások, Alexával vezérelt otthonok. A film pontatlanul saccolta meg az időpontot – de a technológia beért.
Gesztusvezérlés, arcfelismerés – Különvélemény (2002)
Tom Cruise karaktere mozdulatokkal vezérli a képernyőket – ma már AR-szemüvegek és VR-sisakok (pl. Apple Vision Pro, Meta Quest) képesek hasonlóra. Az arcfelismerés pedig a telefonok feloldásán túl reptereken, biztonsági kamerákban is működik – gyakran anélkül, hogy észrevennénk.
Gépek, amelyek etikai döntéseket hoznak – Én, a robot (2004)
A film felveti: dönthet-e egy gép erkölcsi kérdésekben? Bár a mai robotok még nem autonómok, önvezető autók már döntenek fékezés és elkerülés között, és az MI-etika témája a tudományos és jogi viták élén áll.
Automatizált társadalom, kényelmi robotok – Wall-E (2008)
A Pixar jövőképe ijesztő volt: elhízott emberek lebegő székekben, mindent robotok végeznek el helyettük. Bár nem vagyunk ilyen szélsőséges helyzetben, a robotporszívók, automata kiszállító drónok, hangvezérelt vásárlás és a folyamatos ülőmunka világa már egészen ismerős.
Egészségügyi robotok és távműtétek – Csillagok háborúja (1977), Vasember (2008)
A filmekben gyakran láttunk olyan robotokat vagy MI-vezérelt rendszereket, amik segítettek a gyógyításban. Ma már léteznek robotsebészeti rendszerek (pl. Da Vinci sebészeti robot), melyek távvezérléssel és nagy pontossággal képesek beavatkozásokat végezni. A telemedicina és a távorvoslás is mindennapossá vált, főként a Covid–19 járvány idején.
Valós idejű fordítás és tolmácsgépek – A Galaxis útikalauz stopposoknak (2005)
A „Bábel-hal” ötlete, ami minden nyelvet azonnal lefordít, ma már nem annyira sci-fi: az okostelefonos fordítóappok (pl. Google Fordító, DeepL) és a valós idejű tolmácseszközök egyre pontosabbak, és akár élő beszélgetéseket is képesek szinkronizálni.
Kapcsolódó cikk: A legjobb magyar nyelven is működő ingyenes webes fordítók
Beszélgető mesterséges intelligencia – Her (2013)
A filmben a Joaquin Phoenix által alakított magányos főszereplő szerelmes lesz a mesterséges intelligencia által létrehozott virtuális nőbe, aki beszél hozzá, figyel rá, tanul tőle. Bár nem romantikus partnerekre tervezték, a mai MI-asszisztensek (pl. Siri, ChatGPT, Alexa) már képesek természetes párbeszédre, emlékeznek ránk, és valóban tanulnak a kommunikációnkból.
Kapcsolódó cikk: Barátunk, a ChatGPT: amikor a mesterséges intelligencia a társunkká válik
Ami (még) nem vált valóra – és talán jobb is így
Repülő autók – Vissza a jövőbe (1985), Az ötödik elem (1997)
A legnagyobb klasszikus sci-fi jóslat. Igaz, vannak prototípusok (pl. KleinVision, Xpeng AeroHT), a tömeggyártás, közlekedési szabályozás és biztonsági kérdések miatt a repülő autó továbbra is a jövő zenéje.
Hoverboard – igazi lebegő deszka
Bár mágneses technológiával laboratóriumi körülmények között léteznek lebegő deszkák, a filmekben látott utcai hoverboard továbbra sem valósult meg. A „hoverboardként” árult eszközök valójában kétkerekű elektromos rollerek.
Önszárító, méretre igazodó ruházat – Vissza a jövőbe 2. (1989)
A Marty McFly-féle önszárító kabát és automatikusan méretre igazodó cipő mai szemmel is látványos vízió volt. Bár a Nike 2016-ban piacra dobott egy önbefűző cipőt (HyperAdapt), ez inkább PR-gesztus volt, mint tömegcikk. Az önszárító ruházat pedig még mindig kísérleti fázisban van – jelenleg az okostextilek fejlesztése inkább orvosi vagy sporttechnológiai irányban halad.
Időutazás – Vissza a jövőbe (1985), Időzsaru (1994)
A filmek örök kedvence, de a tudomány mai állása szerint az időutazás továbbra is sci-fi fantázia marad. Az időhurok-elméletek és a féregjáratok elméletileg lehetségesek, de gyakorlatban semmi bizonyíték vagy technológia nincs, ami ezt megvalósítaná. És talán jobb is így – az időutazás következményei beláthatatlanok lennének.
Lézerfegyverek – Csillagok háborúja (1977), A függetlenség napja (1996)
A lézerfegyverek a filmekben lenyűgözőek, de a valóságban még mindig kísérleti stádiumban vannak. Bár a hadseregek dolgoznak lézeralapú rendszereken (pl. drónok vagy rakéták ellen), a kézben hordható, „fénykard-szerű” fegyverek messze vannak a mindennapos használattól.
Emberek és állatok klónozása – A hatodik napon (2000), Jurassic Park (1993)
A klónozás tudományos valósággá vált az állatvilágban (Dolly, a bárány), de az emberi klónozás etikai, jogi és technológiai akadályai miatt még mindig csak elméleti lehetőség. A társadalmi vita viszont élénk, hiszen felveti a személyiség, az identitás és az emberi jogok kérdéseit.
Kapcsolódó cikk: Mesterséges intelligencia mindenütt – észre sem vesszük, mégis használjuk
A technológia fejlődik – de máshogy, mint hittük
A filmek nem mindig találják el pontosan a jövőbeli időpontokat – de azt gyakran nagyon jól megérzik, hogy milyen irányba tartunk. Amit régen fantasztikumnak hittünk, ma kézzelfogható valóság. Más dolgok viszont technikailag nem lehetetlenek, csak jelenleg nem praktikusak vagy túl drágák.
A jövő víziója már nem a repülő autókban rejlik, hanem abban, hogyan használjuk okosan a már meglévő technológiákat. Hogyan védjük meg az adatainkat, hogyan ne váljunk túlzottan függővé az MI-től, és hogyan döntünk tudatosan, amikor új eszközöket engedünk be az életünkbe.
A jövő nem eljön – mi hozzuk létre A sci-fi filmeknek köszönhetjük, hogy megtanultunk merészen álmodni. De a mai kérdés már nem az, hogy megvalósul-e egy technológia – hanem az, hogy hogyan élünk vele együtt. Ahogy a Vissza a jövőbe dokija mondaná: „Az út ott van előttünk… csak ki kell találni, merre menjünk.”
Kapcsolódó cikk: A trilógiák varázsa: ikonikus sorozatok három felvonásban
