Japán régóta élen jár a technológiai fejlődésben. Ez az ország nemcsak a tradicionális értékek és a modern világ különös egyvelege, hanem valódi „tesztlaboratóriuma” is azoknak az innovációknak, amelyek másutt még csak esetleg prototípusként léteznek. Lássunk néhány egyedülálló rendszert, melyek bepillantást engednek a jövő hétköznapjaiba.
1. AI-alapú városi forgalomszabályozás valós időben – Tokió új „idegrendszere”
Tokió új generációs közlekedési vezérlőrendszere nemcsak érzékeli, de valós időben értelmezi a forgalom mozgását. Több ezer kamera, szenzor és járműbe épített telemetriai adat alapján egy önfejlesztő mesterséges intelligencia szabályozza a közlekedési lámpák ritmusát, jelzéseit és javaslatokat tesz útvonalmódosításokra. A rendszer máris 20%-kal csökkentette a városi torlódásokat – és ez még csak a kezdete a gépi tanulás útján fejlődő közlekedésnek.
2. Érzelemfelismerő AI a köztéren – metróállomások, ahol észreveszik, ha rosszul vagy
A JR East vasúttársaság tokiói metróvonalain már tesztüzemben működnek olyan kameraalapú rendszerek, amelyek a testtartás, az arckifejezés, sőt az izzadás vagy remegés alapján képesek felismerni, ha valaki rosszullétre utaló jeleket mutat. A rendszer automatikusan figyelmezteti a személyzetet, és az esetek egy részében értesíti az orvosi szolgálatot.
3. Biometrikus vásárlás – ujjlenyomattal a pénztár helyett
Fukuokában és Oszakában több boltban is tesztelnek ujjlenyomatos fizetési rendszereket, amelyek nem igényelnek sem bankkártyát, sem okostelefont. A vásárlók előzetesen regisztrálják ujjlenyomatukat és bankszámlájukat egy biztonságos adatbázisban, majd vásárláskor elegendő az ujjukat leolvastatni. A technológia nem azonos az arcfelismeréssel: valódi, titkosított biometrikus azonosításon alapul. A személyes adatokat jellemzően biztonságos, titkosított formában tárolják, egyes rendszerek pedig a lokális eszközön történő adattárolást is alkalmazzák a felhőalapú megoldások helyett – csökkentve ezzel a tömeges adatlopás kockázatát.
4. Távvezérelt humanoid robotok (Avatar robotok)
Japánban, például Tokióban és Oszakában, már olyan működnek éttermek és kávézók, ahol távolról irányított humanoid robotok (mint az OriHime-D) szolgálnak fel vendégeket. Az OriHime egy interneten keresztül irányítható, kamerával, mikrofonnal és hangszóróval felszerelt kommunikációs robot, amely lehetővé teszi, hogy mozgáskorlátozottak vagy távol lévők virtuálisan jelen legyenek iskolában, munkahelyen vagy családi eseményeken, mintha személyesen lennének ott. A fejlesztők célja hosszabb távon az, hogy lehetőséget kínáljanak a társadalmi részvételre és az elszigeteltség leküzdésére minden élethelyzetben: például az „avatar munkahelyek” egyenrangú alternatívát kínáljanak a hagyományos foglalkoztatási modellek mellett, csökkentve a társadalmi elszigetelődést.
5. Okosvécék – egészségmegőrzés a mellékhelyiségben
A japán vécék világszerte híresek – a fűthető ülőke, a beépített bidéfunkció, a személyre szabható vízsugarak és a szagtalanító rendszer már alapnak számítanak. Az igazán fejlett prémiummodellek azonban már képesek alapvető vizeletelemzést is végezni, amely különösen idős vagy krónikus betegséggel élő emberek esetében jelenthet nagy előnyt.
6. Virtuális és kiterjesztett valóság a hétköznapokban
A VR és AR technológiák Japánban nemcsak szórakozásra szolgálnak. Orvosi képzésekhez, rehabilitációs terápiákhoz és munkahelyi szimulációkhoz is használják. A kiterjesztett valóság (AR) tükrei akár azt is meg tudják mutatni, hogy állna rajtad egy adott ruha – próbálgatás nélkül.
7. Öngyógyító útburkolatok – az utak, amik „magukat javítják”
Japán egyes autópálya-szakaszain már kísérleti szinten alkalmaznak öngyógyító aszfaltot, amely nanoméretű, hőre aktiválódó polimereket tartalmaz. Amikor apró repedések keletkeznek az útburkolaton, a napsütés hatására ezek az anyagok újraolvadnak, és betömik a keletkező réseket. A rendszer célja az útfelújítások ritkítása, valamint a kátyúk korai kialakulásának megelőzése.
Mi rejlik a japán technológiai csodák mögött?
Japán technológiai újításai nem öncélúak, hanem mindig egy gyakorlati problémára kínálnak kézzel fogható megoldást, az emberi élet kényelmét, biztonságát és hatékonyságát szolgálják – legyen szó forgalomcsökkentésről vagy egészségügyi biztonságról. Az ország különleges szerepet játszik a technológia „való életbe” ültetésében: amit máshol még prototípusként mutogatnak, azt Japánban már használják.
Kapcsolódó cikk: 5G, 6G és azon túl: Hogyan formálja a kommunikáció jövőjét az új generációs hálózat?
