Az elmúlt hónapokban valóságos lakossági és környezetvédelmi riadalmat okozott a hír, miszerint Ausztriából származó, rákkeltő azbeszttel szennyezett kőzúzalék került Magyarországra. A probléma elsősorban a nyugati vármegyéket, különösen Szombathely, Kőszeg és Zalaegerszeg környékét érinti, ahol több száz helyszínen, köztük családi házas övezetek burkolatlan utcáin terítették szét a veszélyes anyagot.
Sokan értetlenül állnak a helyzet előtt: mi az az azbeszt, hogyan kerülhetett az út alapjába, és miért kongatják most a vészharangot a szakemberek, ha régebben szinte minden építkezésen használták? Ismerjük meg a tényeket!
Mi az az azbeszt, és hogyan szennyezhette be az osztrák kőzetet?
Az azbeszt nem egy mesterséges vegyület, hanem a természetben előforduló, szálas szerkezetű, szilikátalapú ásványok összefoglaló neve. Rendkívül ellenálló a tűzzel, a hőséggel, a savakkal és a kopással szemben, ráadásul kiváló elektromos szigetelő.
A mostani botrány gyökere a föld alatt rejlik. Ausztria keleti részén (Burgenlandban és Stájerországban) találhatóak olyan bányák – például a hírbe hozott badersdorfi, bernsteini, pilgersdorfi és rumpersdorfi üzemek –, amelyek egy szerpentinit nevű kőzetet termelnek ki. A szerpentinit egy természetes kőzet, ám a geológiai formációk sajátossága miatt lokálisan természetes azbesztszálakat tartalmazhat.
Mivel az Európai Unióban a természetes kőzetek azbeszttartalmára vonatkozóan eddig komoly jogi szabályozási rés tátongott, a bányák hatósági tanúsítvánnyal értékesíthették ezt a zúzalékot. Magyarországon ezt a murvát magánszemélyek és cégek gyanútlanul vásárolták meg utak lefedésére, udvarok feltöltésére.
Miért nem féltünk tőle régen, és miért kongatják most a vészharangot?
A huszadik század második felében az azbeszt az építőipar csodaanyaga volt. Keverték cementbe (ebből lett a palatető), készítettek belőle fékbetéteket, tűzgátló ruhákat és a távhővezetékek, csövek szigetelését is ezzel oldották meg.
Akkoriban a közvetlen veszélyeit még nem látták át teljesen, de az azbeszt tulajdonságai között van egy kritikus különbség, ami meghatározza a veszélyességét:
- Kötött (nem porló) azbeszt: A régi palatetőkben vagy cementcsövekben az azbesztszálak szilárdan be vannak ágyazva egy hordozóanyagba. Amíg ezek a felületek nincsenek megbontva, fúrva vagy összetörve, addig nem bocsátanak ki szálakat, így a közvetlen környezetre nem jelentenek azonnali veszélyt.
- Szabad (porló) azbeszt – A kőzúzalék csapdája: A burkolatlan utakra terített osztrák kőzúzalék esetében a legrosszabb forgatókönyv valósult meg. Az autók kerekei folyamatosan őrlik a köveket, a szél és a száraz nyári kánikula pedig porrá alakítja az anyagot. A kőzetben lévő mikroszkopikus azbesztszálak így szabaddá válnak, bekerülnek a levegőbe, és a lakók belélegzik őket.
Milyen egészségügyi kockázatai vannak a belélegzett azbesztnek?
Az azbeszt belégzése az emberi szervezet számára bizonyítottan rákkeltő hatású. A probléma biológiai oka a szálak fizikai felépítésében rejlik:
- A tüdő nem tudja lebontani: A belélegzett azbesztszálak tűhegyesek és mikroszkopikus méretűek. Bejutnak a tüdő legmélyebb részeibe (a léghólyagocskákba) és a mellhártyába. Mivel az azbeszt teljesen ellenáll a szervezetünk védekező mechanizmusainak, a tüdő falósejtjei nem képesek elpusztítani vagy lebontani azt.
- Időzített bomba: A szálak örökre beágyazódnak a szövetekbe, ahol folyamatos fizikai irritációt és mikragyulladásokat okoznak. Ez a folyamat krónikus hegesedéshez (asbestosis), tüdőrákhoz, vagy a kifejezetten azbeszthez köthető, gyógyíthatatlan mellhártyarákhoz (mesothelioma) vezethet.
- Látens időszak: A legnagyobb veszély, hogy a tünetek nem azonnal jelentkeznek. Az első belégzést követően gyakran 20-40 év is eltelik, mire a súlyos daganatos betegségek kialakulnak, ezért nevezik a szakértők az azbesztet csendes gyilkosnak.
Mit mutattak ki a Greenpeace független vizsgálatai?
A helyzet súlyosságára a Greenpeace Magyarország környezetvédelmi szervezet független laboratóriumi vizsgálatai hívták fel a figyelmet. A szervezet munkatársai több érintett nyugat-magyarországi településen is mintát vettek a burkolatlan utakon szétterített kőzúzalékból, az eredmények pedig igazolták a lakosság félelmeit.
- Veszélyes hulladék az utakon: A hivatalos mintavételek kimutatták, hogy a murva amfibolazbesztet tartalmaz, a koncentráció pedig egyértelműen kimeríti a veszélyes hulladék kategóriáját.
- Interaktív térkép és zéró tolerancia: A szervezet álláspontja szerint a hatóságoknak azonnal meg kellene tiltaniuk a szennyezett anyag további terítését, és állami forrásból kellene elrendelniük a teljes kármentesítést. A helyzet átláthatóságáért a szervezet elindított egy hivatalos Greenpeace azbeszttérképet is, amelyen a lakosok maguk is bejelenthetik a gyanús helyszíneket.
Mit lehet tenni, ha érintett területen élünk?
Ha a környezetedben vagy az utcádban felmerül a gyanú, hogy osztrák zúzott kő került leterítésre, a legfontosabb a porzás minimalizálása a végleges kármentesítésig,
- Kerüld a por felkavarását: Ne seperd az utcát szárazon, ne használj lombfúvót!
- Nedvesítés: A hatóságok és a szakemberek átmeneti megoldásként az érintett utak nedvesen tartását (vizes, sós oldatos locsolását) javasolják, hogy a por ne tudjon a levegőbe emelkedni.
- Zárt ablakok autóban: Ha ilyen szakaszon haladsz át autóval, húzd fel az ablakokat és kapcsold belső keringetésre a szellőzőrendszert.
- Hivatalos bejelentés: Ha magánszemélyként vásároltál a fenti osztrák bányák anyagából, jelezd a területileg illetékes Kormányhivatal felé, ahol szakértői vizsgálatot és mintavételt rendelhetnek el.
- Hivatalos iránymutatás: Ha felmerül a gyanú, hogy a saját ingatlanod környékén is ilyen kőzet található, érdemes pontosan átolvasni a Greenpeace részletes lakossági tájékoztatóját, amely lépésről lépésre bemutatja a biztonságos teendőket.
A szakértő zárszava a kármentesítésről
Prof. Weiszburg Tamás geológus, a téma szakértője egy interjúban rávágott a lényegre: ha ezeket a kőzúzalékokat az építkezés során zárt aszfaltréteggel fedték le, akkor jelenleg nem jelentenek veszélyt a lakosságra, hiszen a szálak nem tudnak a levegőbe jutni. A gondot azokon a helyeken kell azonnal felszámolni, ahol a kőzet szabadon porlad az utcákon. A végleges megoldást kizárólag a szennyezett réteg teljes, speciális védőfelszerelésben történő felmarása, elszállítása és veszélyes hulladékként való lerakása jelenti.
Kapcsolódó cikk: Lebomlik vagy nem? Ezt kell tudni a környezetbarát zacskókról
