Ha mindig is elvarázsoltak a hullócsillagok, novemberben érdemes lesz az eget kémlelned. A hónap első felében érkeznek ugyanis a Taurida meteorrajok, amelyek nem a mennyiségükről, hanem a különleges látványukról híresek. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint ezek az őszi égbolt leglátványosabb – és talán legromantikusabb – meteorzáporai, amelyek lassú mozgásukkal és fényes tűzgömbjeikkel könnyen elvarázsolnak bárkit.
A Tauridák két meteorrajként érkeznek
A Déli Tauridák november 5-én, az Északi Tauridák pedig november 12-én érik el aktivitásuk csúcsát – tudatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-vel. Ez azt jelenti, hogy november első két hetében érdemes szabaddá tenned néhány estét, és világítástól mentes helyszínt keresned, ahonnan jól látható az égbolt.
Bár a rajok óránként „csupán” 5–10 hullócsillagot produkálnak, ezek többsége különösen fényes és lassan haladó meteor lesz – köztük több tűzgömb is. Ez utóbbiak akár annyira erősen világíthatnak, hogy néhány pillanatra még az égboltot is megvilágítják.
A meteorok a Bika (Taurus) csillagkép irányából látszanak érkezni – innen ered a nevük is –, de valójában az égbolt bármely pontján feltűnhetnek. Tehát nem kell csillagászati felszerelés: elég egy sötét hely, egy jó kabát, és egy kis türelem. Az őszi éjszakák párás frissessége pedig csak hozzátesz az élményhez.
A Déli Tauridák október 23. és november 12. között figyelhetők meg, míg az Északi Tauridák aktivitása október 20-tól egészen december 10-ig tart – így szinte egész novemberben találkozhatsz velük, különösen azokon az estéken, amikor a két raj aktivitása átfedi egymást.
Tűzgömbök az Encke-üstököstől
A Taurida meteorrajok látványosabb darabjai azért olyan fényesek és színesek, mert nagyobb méretű, kavicsszerű meteoroidokból állnak – írja a közlemény. Ezek a Föld légkörébe lépve felizzanak, és gyakran színes fénnyel, sőt akár hanghatással is kísérve jelennek meg. A közelgő telihold vagy a városi fények sem rontják annyira a látványt, mint más, halványabb meteorrajok esetén.
A meteorok eredete is különösen izgalmas: az anyaguk legnagyobb része a 2P/Encke üstökösből származik, amely a legrövidebb keringési idejű ismert periodikus üstökös – mindössze 3,3 év alatt kerüli meg a Napot. Minden visszatérésekor törmeléket hagy hátra, amelyet bolygónk keresztülmetsz, és ezek a mikroszkopikus por- és jégszemcsék okozzák az égbolton végigsuhanó látványt.
Érdekesség, hogy az Északi Tauridák meteorjai részben egy másik forráshoz, a 2004 TG10 jelű aszteroidához is köthetők, amely valószínűleg egy több tízezer éve darabokra szakadt üstökös maradványa. Mindkét raj kisugárzási pontja azonban a Bika csillagkép irányába esik.
Ha pedig szeretnéd nemcsak nézni, de érteni is, amit az égen látsz, a Svábhegyi Csillagvizsgáló külön programokkal is készül: november első és második hetében esti csillagnéző eseményeket tartanak, ahol szakértők segítségével nemcsak a Tauridák meteorjai figyelhetők meg, hanem az őszi égbolt legszebb mélyég-objektumai és a Szaturnusz bolygó is.
A programokról részletes információkat a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján találsz: svabhegyicsillagvizsgalo.hu/programok-a-csillagvizsgaloban
További érdekességeket a meteorzáporról itt is olvashatsz: svabhegyicsillagvizsgalo.hu/hirek/blog/a-bika-meteorzaporai
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Hullócsillag vagy csak egy műhold? Tudd, mikor teljesül a kívánságod!
