Egyre több olvasó kerül az alábbi dilemma elé: vajon az e-könyv kényelmesebb, vagy a hagyományos papírkönyv még mindig verhetetlen? Az e-olvasók, tabletek és mobiltelefonok világában már nemcsak a könyvesboltok polcain keresgélünk új olvasnivalót, hanem az internetes áruházak virtuális kínálatában is. De vajon mi történik az agyunkkal, a figyelmünkkel és az emlékezetünkkel, amikor képernyőről olvasunk?
A papír illata és a digitális praktikum
A papírkönyvek rajongói gyakran érvelnek olyan érzéki élmény mellett mint a könyvlapok sercegése, a borító tapintása, a jellegzetes nyomdaszag. Emellett sokak szerint a hagyományos könyvek olvasás segít a koncentrációban is, hiszen nem villognak rajta értesítések, nem vezetnek el linkek, és nincs közvetlen kapcsolat az internettel.
Ezzel szemben az e-könyvek hívei a praktikumot hangsúlyozzák: egy vékony kis eszközön több száz könyv elfér, a betűméret állítható, éjszaka is lehet olvasni világítás nélkül, ráadásul a vásárlás is azonnali. Különösen utazáskor vagy kis lakásban jelenthet ez nagy előnyt.
De nézzük meg, mit mondanak a kutatások!
Mit olvas az agy?
Az olvasás az egyik legbonyolultabb agyi folyamat, amiben látás, memória, nyelv és figyelem is részt vesz. Amikor olvasunk, nem csak a szöveget „dekódoljuk”, hanem térben és időben is elhelyezzük a tartalmat. A papírkönyvnél például sokan emlékeznek arra, hogy egy adott mondat a jobb oldalon, az oldal alján volt – ez segíti a visszaemlékezést is.
Egy 2014-es kutatás szerint azok, akik e-könyv olvasón olvastak végig egy történetet, rosszabbul emlékeztek az események sorrendjére, mint azok, akik ugyanazt papíralapú könyvként olvasták. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a fizikai könyv oldalképe és a lapozás „érzete” jobban segíti a mentális térképezést.
Szövegértés és koncentráció
Egy másik érdekes terület a szövegértés. Bár egyszerűbb, rövidebb szövegeknél nincs jelentős különbség, hosszabb, információban gazdagabb vagy tanulási céllal olvasott szövegek esetében a papíralapú olvasás gyakran mélyebb megértést tesz lehetővé. Egy 2018-as metaanalízis szerint (mely több mint 50 korábbi tanulmányt elemzett) digitális eszközökön az olvasók hajlamosabbak felületesen átfutni a szöveget, kevesebbet reflektálni a tartalomra, és kevésbé tudják hosszú távon felidézni az olvasottakat. A képernyőn való olvasás ráadásul gyakran más eszközökkel (mobil, tablet) történik, ahol folyamatosan jelen vannak az értesítések, az e-mailek, a közösségi oldalak – ez pedig töredezetté teszi a figyelmet.
Mi a helyzet a szemünkkel?
A „képernyőfáradtság” (más néven digitális szemfáradás) valós probléma, főleg azok számára, akik egész nap monitort néznek munkavégzés közben. A folyamatos képernyőhasználat száraz szemhez, homályos látáshoz, fejfájáshoz vezethet. Az e-olvasók – különösen az e-ink technológiával működők – e tekintetben sokkal kíméletesebbek, mint a háttérvilágítással rendelkező tabletek vagy telefonok, de még mindig nem teljesen egyenértékűek a papírral.
Kapcsolódó cikk: Felejtsd el a zűrzavart! Hogyan könnyíti meg az életed a digitális minimalizmus?
Ki nyer? A tudomány válasza: attól függ
A tudományos kutatások alapján nincs egyértelmű győztes. A választás attól függ, mit, hol és hogyan olvasunk.
Papírkönyv előnyei:
- Jobb térbeli emlékezet és tartalom-elhelyezés
- Mélyebb szövegértés hosszabb szövegeknél
- Kevesebb zavaró tényező
- Fizikai kapcsolat, érzékszervi élmény
E-könyv előnyei:
- Hordozhatóság, tárolhatóság
- Állítható betűméret, sötétben is olvasható
- Azonnali elérés és letöltés
- Sokszor olcsóbb vagy ingyenesen elérhető
A jövő olvasása
A mai fiatalok – a „digitális bennszülöttek” – számára természetes a képernyőhasználat, és sokan már eleve ezen a módon tanulnak meg olvasni. Egyes országokban azonban – például Svédországban és Dániában – egyre több helyen térnek vissza a papíralapú tankönyvekhez, mivel a kutatások szerint ezek használata bizonyos körülmények között javíthatja a szövegértést és a tanulmányi eredményeket, különösen fiatalabb diákok esetén.
Kapcsolódó cikk: Digitális detoxra fel! Hogyan csökkentsd a képernyőidőt, és nyerj több szabadidőt?!
Valójában az olvasási módok közötti különbségek nem feketék-fehérek, hanem inkább környezet-, cél- és szövegfüggők, így nem szükséges választanunk a kettő között. A hibrid olvasási szokások lehetnek a legideálisabbak, ahol a kényelmet és a mélységet egyszerre használjuk ki – például regény papíron, utazás közben e-könyv, cikkek mobilon. A digitális és analóg világ nem egymás ellenségei, hanem kiegészítői lehetnek az olvasási élménynek. Ahogy egyre tudatosabbá válunk abban, mikor és mire használjuk ezeket az eszközöket, úgy alakíthatunk ki egy személyre szabott, rugalmas olvasási kultúrát. Végső soron nem az a fontos, hogyan olvasunk – hanem az, hogy olvasunk.
Kapcsolódó cikk: Fülbe vagy fejre? – Hogyan működnek a fejhallgatók, és mitől szólnak jól?
