Március 14-e a matematika és a tudományos világ egyik legizgalmasabb és legismertebb ünnepe: a pí nap. A pí szám (π), már évezredek óta lenyűgözi a matematikusokat, és a tiszteletére minden évben március 14-én rendeznek különböző eseményeket, vetélkedőket és konferenciákat szerte a világon.
Egy különleges dátum
Az ünnep dátuma – 03.14. – nem véletlen, hiszen ez a számjegy-páros pontosan megegyezik a pí két tizedesjegy pontosságú értékével (3,14), így a nap könnyen megjegyezhető, és szimbolikus jelentőséggel bír a matematika szerelmesei számára.
Március 14. azért is különleges tudomány számára, mert 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, a modern fizika egyik legnagyobb alakja, aki forradalmasította a tér és idő fogalmát, valamint a megalkotta a relativitáselméletet. 2018-ban pedig ezen a napon hunyt el Stephen Hawking, aki a fekete lyukak és a kozmológia terén végzett kiemelkedő munkájával hozzájárult az univerzum működésének mélyebb megértéséhez, és maradandó hatást gyakorolt a modern fizikára.
Így ez a nap akarva-akaratlanul beírta magát a matematika és fizika történetébe, két olyan tudós kapcsán is, akik alapvetően akik forradalmasították tudományágukat, és örökre megváltoztatták az univerzumról alkotott képünket.

A pí nap eredete
A pí szám hivatalos ünneplésének kezdeményezője Larry Shaw, amerikai fizikusprofesszor 1988-ban indította el a pí napi rendezvényeket, és ezek a kezdeti események azóta világszerte elterjedtek. A San Francisco-i Exploratorium természettudományi múzeumban Shaw és munkatársai hagyományosan körbe járják a múzeum kör alakú csarnokát, miközben gyümölcsös pítéket fogyasztanak. A pite neve (pie) az angol nyelvben nemcsak az édességre, hanem a pí számra is utal, így ez a finomság tökéletesen illik az ünnephez.
Miért 3,14? A pí titkai és érdekességei
- A pí szám a kör kerületének és átmérőjének hányadosaként definiálható. Az értéke körülbelül 3,14159, és mivel irracionális, tizedesjegyei soha nem ismétlődnek, és végtelen hosszúságúak.
- A görög π betű a „periféria” vagy „perimetros” (kerület) szóra utal.
- A pí értékének közelítő meghatározása már az ókori babiloniak és egyiptomiak számára is fontos volt, és különböző módszerekkel próbálták megbecsülni.
- Az évszázadok során számos matematikus dolgozott a pí egyre pontosabb kiszámításán, és a modern számítógépeknek köszönhetően ma már több billió tizedesjegyét is ismerjük.
- Ha összeadjuk az első húsz tizedesjegyét, akkor pontosan 100-at kapunk eredményül.
- A pí szám első 144 tizedesjegyének – (6+6)×(6+6) – összege pedig a misztikus 666-ra jön ki.
- Tíz évvel ezelőtt egy nagyon különleges pí napot ünnepelhettünk, ugyanis 2015. március 14-én, 9 óra 26 perc 53 másodperckor a dátum és az idő éppen 10 számjegynyi pontossággal megfelelt a pí értékének: 3/14/15 9:26:53. Ez a ritka pillanat valóban a pí legpontosabb dátumaként vonult be a történelembe.
- A pí nap alkalmából a „pí memóriaverseny” a legismertebb kihívás, amelynek lényege, hogy a résztevevők fejből a lehető legtöbb tizedesjegyet felsorolják.
- A világrekordot jelenleg a japán Akira Haraguchi tartja, aki 100 000 tizedesjegyet mondott vissza fejből.

A pí alapvető jelentőségű a matematikában és a fizikában. Nemcsak a geometriában, hanem a hullámmozgások, az elektromágneses rezgések, a relativitáselmélet és a kvantummechanika területén is kulcsszerepet játszik. A mérnöki tudományokban és a számítástechnikában is gyakran használják, például precíziós számításokhoz és algoritmusok teszteléséhez. Végtelen és kiszámíthatatlan tizedesjegyei miatt a káoszelmélet és a modern matematika egyik legizgalmasabb kutatási területe.
A pí nap nem csupán a matematika és a tudomány ünnepe, hanem egy játékos és inspiráló alkalom arra, hogy felfedezzük a számok szépségét és végtelenségét. Legyen szó versenyekről, rekordkísérletekről vagy egy szelet pite elfogyasztásáról, ez a nap lehetőséget ad arra, hogy egy pillanatra elmerüljünk a matematika csodáiban, és megünnepeljük az emberi kíváncsiság határtalan erejét.
Kapcsolódó cikk: Jeles napok: A Biztonságos Internet Napja