Ha azt hitted, a műanyag hulladék csak a tengerpartokon vagy a szemetesekben jelent veszélyt, ideje újragondolnod a helyzetet. A mikroműanyagok, ezek a mikroszkopikus méretű műanyagdarabkák, ma már szinte mindenhol ott vannak: a vízben, a levegőben, sőt, akár az élelmiszereinkben is. A probléma nem látható szemmel, de hatása annál inkább számít.
Mi is az a mikroműanyag?
A mikroműanyag olyan apró műanyagdarab, amely kisebb mint 5 milliméter – akár szabad szemmel nem is láthatóak, mikroszkopikus méretűek is lehetnek. Két fő típusa van: primer mikroműanyagok, amelyeket kifejezetten apró méretűre gyártanak, például kozmetikumokban vagy tisztítószerekben, és a szekunder mikroműanyagok, amelyek nagyobb műanyag tárgyak (palackok, zacskók, ruhák) lebomlása során keletkeznek.
A ruhák is gyakori forrásai a mikroműanyagoknak. A szintetikus anyagból készült pulóverek, sportfelszerelések mosás közben apró szálakat engednek a szennyvízbe, amelyeket a víztisztítók nem mindig tudnak kiszűrni. Így ezek a szálak a folyókba, tavakba, végül pedig az óceánokba jutnak, ahol bekerülhetnek a tengeri állatokba és az élelmiszerláncba.
A kozmetikumokban használt primer mikroműanyagokat – például a mikroszemcsés arclemosókban és radírokban – már számos országban betiltották, ezért a boltok polcain ma sokkal ritkábban találkozunk velük; a gyártók természetes alternatívákat (pl. sókristály, magőrlemény) használnak helyettük. Más ipari felhasználási területeken azonban még előfordulhatnak.
Kapcsolódó cikk: Kevesebb hulladék otthon: Praktikus megoldások mindenkinek
Hol találkozhatunk velük a mindennapokban?
A mikroműanyagokkal szinte mindenütt jelen vannak:
- Ivóvízben és palackozott vízben: laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a csapvízben és a palackozott vízben is előfordulnak mikroszkopikus műanyagdarabkák.
- Élelmiszerben: tengeri herkentyűk, méz, só, sőt, egyes zöldségek és gyümölcsök is tartalmazhatnak mikroműanyagot.
- Levegőben: az utcai por, lakásunk pora, így a szellőztetett levegő is hordozhat mikroműanyag részecskéket, amelyeket belélegzünk.
Mindez azt jelenti, hogy még ha nem is használunk palackozott vizet vagy műanyagzacskót, a mikroműanyagok észrevétlenül itt vannak körülöttünk.
Mit tehetünk ellenük?
A probléma globális, de a hétköznapi életben is tehetünk lépéseket:
- Csökkentsük az egyszer használatos műanyagokat: zacskók, szívószálak, eldobható evőeszközök helyett válasszunk tartós alternatívákat.
- Válasszunk természetes anyagból készült ruhákat: pamut, gyapjú, len – ezek mosáskor kevesebb mikroszálat engednek a vízbe.
- Speciális mosózsákok vagy szűrők használata: a mikroszálakat felfogó mosózsákok vagy mosógépbe szerelhető szűrők csökkenthetik a környezetbe jutó mikroműanyag mennyiségét.
- Tudatos vízfogyasztás és ételválasztás: palackozott víz helyett csapvizet használni, friss, kevésbé feldolgozott élelmiszert fogyasztani, és figyelni a tengeri eredetű termékek forrását.
- Otthoni tisztítás és pormentesítés: a rendszeres felmosás, porszívózás HEPA-szűrővel csökkentheti a levegőben és a lakás porában lebegő mikroműanyag mennyiségét.
Kis lépések, nagy hatás
Bár a mikroműanyagok globális problémát jelentenek, a hétköznapi döntéseinkkel mi is tehetünk ellenük. Minden eldobható műanyag elhagyása, természetes anyagok választása vagy mosózsák használata apró lépésnek tűnik, de összeadódva komoly hatással lehet a környezetre. Ezek a változtatások nem igényelnek drámai átalakítást az életmódunkban: egy kis tudatosság, néhány okos döntés, és máris kevesebb mikroműanyag kerül a vízbe, a levegőbe és az ételeinkbe. Így nemcsak a bolygót védjük, hanem a saját környezetünket is tisztábbá, egészségesebbé tehetjük.
Kapcsolódó cikk: Lebomlik vagy nem? Ezt kell tudni a környezetbarát zacskókról
