2025 nyarán a németországi Jülich kutatóközpontban üzembe helyezték a Jupiter nevű szuperszámítógépet, amely Európa első exaszintű rendszereként új korszakot nyitott a kontinens tudományos és technológiai kutatásaiban. Európa leggyorsabb gépe és a világ negyedik legerősebb rendszere nem csupán a méreteivel ír történelmet, hanem kézzelfogható példája annak, hogyan fonódhat össze a technológiai csúcsteljesítmény és a fenntarthatóság.
Miért fontos az exaszint?
A számítógépek teljesítményét gyakran mérik flops-ban – ez a számítógép lebegőpontos műveletek végrehajtási sebességét jelzi (floating point operations per second). Az exaszámítás azt jelenti, hogy a gép képes másodpercenként legalább egy exaflops teljesítményre – vagyis egymilliárdszor milliárd (1018) lebegőpontos művelet végrehajtására.
A számítástechnika fejlődésében mérföldkövet jelent, amikor egy rendszer átlépi az exaflops határt. Az ilyen teljesítmény lehetővé teszi, hogy olyan komplex szimulációkat és modelleket futtassanak, amelyekre a korábbi rendszerek egyszerűen nem voltak képesek. A JUPITER így nemcsak gyorsabb számításokat kínál, hanem új kutatási módszerek előtt is megnyitja az utat.
Európa új agya: a JUPITER számokkal mesél a jövőről
A szuperszámítógép legfontosabb felhasználási területei között találjuk a klímakutatást, az orvosbiológiai fejlesztéseket és a mesterséges intelligenciát. A klímamodellezésben például már nem csupán globális trendeket, hanem regionális, sőt városszintű előrejelzéseket is képes készíteni, akár egy kilométeres térbeli felbontással. Ez segítheti a döntéshozókat a hőhullámokra, árvizekre vagy más szélsőséges időjárási eseményekre való felkészülésben.
Az egészségügyben a szuperszámítógép felgyorsíthatja az új gyógyszerfejlesztés kutatását: a molekulák közötti kölcsönhatások modellezése napok alatt elvégezhető, míg ez korábban hónapokig vagy évekig tartott.
A mesterséges intelligencia területén pedig a JUPITER különösen alkalmas nagy nyelvi modellek és más adatintenzív rendszerek tréningjére, mivel a benne használt szuperchipek kifejezetten ilyen célokra készültek.
Kapcsolódó cikk: 10 tévhit a mesterséges intelligenciáról – és a valóság
Hő, ami nem vész kárba: így lesz zöld óriás a JUPITER-ből
Egy ilyen rendszer működtetése óriási energiaigénnyel jár. A JUPITER fogyasztása 18 megawatt körül alakul, ami egy közepes méretű város teljes villamosenergia-felhasználásával mérhető össze. A Jülich kutatóközpont azonban már a tervezésnél kiemelt figyelmet fordított a fenntarthatóságra.
A szuperszámítógép úgynevezett melegvizes hűtést alkalmaz: a chipek hőjét közvetlenül víz szállítja el, amelyet ezután nem engednek elpárologni vagy kihűlni, hanem fűtési célokra hasznosítják. Így a rendszer által termelt hulladékhő az intézmény kampuszának épületeit és a környező létesítményeket látja el energiával. Ez nemcsak költséghatékony, hanem jelentősen csökkenti a gép ökológiai lábnyomát.
Nemzetközi verseny és európai önállóság
Az exaszintű szuperszámítógépek birtoklása nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű. Az Egyesült Államok és Kína már évekkel korábban üzembe állított ilyen rendszereket, most pedig Európa is felzárkózott hozzájuk. A JUPITER a luxemburgi székhelyű EuroHPC (Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozás) keretében valósult meg, amelynek célja, hogy Európa önálló és versenyképes szereplő legyen a nagy teljesítményű számítástechnika területén.
A projekt így nem csupán a kutatók munkáját segíti, hanem a kontinens digitális szuverenitását is erősíti. Ez különösen fontos a mesterséges intelligencia fejlesztése és a nagy adatmennyiségek feldolgozása szempontjából, ahol eddig főként amerikai és ázsiai cégek domináltak.
Miért éppen JUPITER?
A JUPITER elnevezés kettős jelentéssel bír. Egyrészt utal az ókori római főistenre, másrészt mozaikszó is: „Joint Undertaking Pioneer for Innovative and Transformative Exascale Research” (úttörő közös vállalkozás az innovatív és forradalmi exaszámítási kutatásért). Ez a kettősség jól tükrözi a rendszer célját: egyszerre szimbolikus mérföldkő és gyakorlati kutatási eszköz.
Egy új korszak kezdete
A JUPITER külseje nem látványos: hosszú sorokban álló szekrények, amelyek egy hatalmas csarnokot töltenek meg. Mégis, a belsejében olyan technológia dolgozik, amely alapvetően alakíthatja át a klímakutatást, az orvoslást, az energiarendszerek biztonságát és a mesterséges intelligencia fejlődését. Az európai tudomány számára a JUPITER nemcsak egy új számítógép, hanem belépőjegy a világ legfejlettebb kutatási infrastruktúráinak élvonalába. A következő években dől el, milyen áttöréseket hoz majd, de egy biztos: az exaszámítás immár Európában is valóság.
Kapcsolódó cikk: BME áttörése: a kvantumszámítógépek új alapjai
