A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói életképes magokat termesztettek holdtalajban, elsőként a világon. Ez az úttörő eredmény új lehetőségeket nyithat a jövőbeli űrbéli növénytermesztés előtt, különösen a fenntarthatóság terén.
A MATE tudósai úttörő eredményt értek el az űrbéli növénytermesztés területén: életképes magokat sikerült kinyerniük mustárnövényekből, amelyek holdtalajt utánzó közegben nőttek. Ez az első ilyen jellegű siker a világon, amit az egyetem hivatalos közleményben jelentett be az MTI-nek.
A NASA ajánlásai és a MATE válasza
A NASA korábbi ajánlásában felsorolta azokat a növényeket, amelyek életben maradhatnak a Holdon, kiemelve, hogy a növényeknek alacsony vízigénnyel, nagy oxigéntermeléssel és fogyaszthatósággal kell rendelkezniük. A MATE szakértői a mustárt választották, és bebizonyították, hogy minimális víz hozzáadásával is életképes növény termeszthető a Holdon.
„Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hidroponikus növénytermesztéssel ellentétben talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével” – mondta Barkó György tudományos főmunkatárs. Hozzátette, hogy minimális mennyiségű víz előállítása az ásványok, például a réz-szulfát hevítésével is lehetséges.
Az életképes magok és a zárt környezet szükségessége
A MATE kutatásainak egyik fontos eredménye, hogy a mustárnövények nemcsak életben maradtak, hanem magokat is hoztak, ami a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényezője. Az első kísérletek során három életképes magot nyertek. Barkó György kiemelte, hogy a magokat jelenleg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban elemzik, hogy kiderüljön, alkalmasak-e emberi fogyasztásra, illetve felvesznek-e mérgező nehézfémeket a talajból.
A kutatók megjegyezték, hogy a növények biztonságos fejlődése érdekében zárt környezet szükséges, mivel a sugárzás a Holdon súlyos károkat okozhat. Ezért a jövőbeli telepek tervezésekor barlangok vagy hegybe fúrt alagutak lehetnek a megfelelő helyszínek.
Űrbéli kísérletek és a jövő kérdései
A kutatások következő fázisa azt vizsgálja, hogyan viselkednek a magok az űrben. Barkó György csapata jövő februárban egy Falcon 9 rakétával tervezi az űrbe juttatni a magokat, hogy az indítás gyorsulását és a sugárzás hatásait tanulmányozzák. Az eredmények segíthetnek annak megértésében, hogy a magok életképesek maradnak-e a Holdig tartó út során.
A végső válaszokat várhatóan áprilisban kaphatjuk meg, amikor a rakomány – benne a magokkal – visszatér a Földre.
A MATE eredményei új távlatokat nyithatnak az űrbéli növénytermesztésben, ami hozzájárulhat a hosszú távú űrmissziók fenntarthatóságához. Ez a kutatás megerősíti, hogy a mezőgazdaság és az űrkutatás közötti együttműködés olyan innovációkhoz vezethet, amelyek a jövőben segíthetik az emberiség űrbeli törekvéseit.
