Bár elsőre furcsának tűnhet, sokan épp a veszély és a pusztulás látványa miatt kelnek útra. A katasztrófa turizmus az egyik legmegosztóbb jelenség a modern utazási trendek között – és nem csak erkölcsi, de gyakorlati kérdéseket is felvet.
Mi az a katasztrófa turizmus, és miért vonzó mégis?
Sokan szeretnek elmerülni a világ különös vagy szokatlan helyzeteiben, legyen szó elhagyatott városokról, háborús övezetekről vagy természeti katasztrófák helyszíneiről. A katasztrófa turizmus – angolul disaster tourism – olyan utazási forma, amely során az emberek szándékosan keresik fel a természeti vagy ember okozta katasztrófák helyszíneit. Ez lehet egy földrengés vagy vulkánkitörés sújtotta város, egy közlekedési baleset helyszíne, vagy akár egy járvány által érintett térség is.
Ez a fajta turizmus nem új keletű. Már az ókorban is volt példa arra, hogy emberek utaztak a Vezúv által elpusztított Pompejibe, vagy kíváncsiságból látogattak el csataterekre. Ami viszont ma megváltozott, az az internet és a közösségi média hatása: a „lájkokért” és a különleges fotókért sokan hajlandók belépni olyan zónákba is, ahol jelenlétük több kárt okoz, mint hasznot.
Mi hajtja az embert a romok közé?
A katasztrófa filmek népszerűsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek a valóságban is meg akarják tapasztalni a drámai, extrém helyzeteket. A látványos pusztulás, az adrenalinszint emelkedése, a saját halandósággal való szembenézés – mind-mind pszichológiai tényezők, amelyek vonzóvá teszik ezeket a helyeket.
A látogatók egy része segíteni szeretne, mások viszont csupán extrém élményre vágynak. Az utóbbi csoport jelenléte azonban gyakran megkérdőjelezhető – és veszélyes is lehet.
A katasztrófa turizmus rejtett kockázatai
Sok utazó nem gondol bele, hogy jelenléte milyen hatással lehet az adott helyszínre. A turisták nemcsak a hatóságok munkáját akadályozhatják, hanem fertőzéseket is terjeszthetnek, vagy önmagukat sodorhatják veszélybe.
Íme néhány komoly probléma, amit a katasztrófa turizmus okozhat:
- Járványveszély fokozása: Például jelenleg Magyarországon is problémát jelent a ragadós száj- és körömfájás, amely több állattartó telepet érint. A látogatók – akár akaratukon kívül – közvetítői lehetnek a vírusnak, így hozzájárulhatnak a terjedéshez.
- A mentőegységek akadályozása: Katasztrófahelyzetben minden perc számít. A kíváncsiskodók viszont lelassíthatják a segítségnyújtást, vagy balesetveszélyes helyzeteket idézhetnek elő.
- Etikai kérdések: Egy frissen földrengés-sújtotta városban szelfizni sokak szemében érzéketlen viselkedés. A gyászolók, túlélők számára ez nem turisztikai látványosság, hanem életük legnehezebb időszaka.
Híres helyek, ahol virágzik a katasztrófa turizmus
A világon több olyan hely is létezik, ahol a katasztrófa turizmus a fő vonzerő. Ezek közül néhány valóban izgalmas, mégis etikailag megosztó célpont:
- Csernobil, Ukrajna: Az 1986-os nukleáris baleset helyszíne mára turisztikai látványossággá vált. A vezetett túrák szabályozott keretek között történnek, mégis sokan vitatják, hogy helyénvaló-e a látogatás.
- Pompeji, Olaszország: A Vezúv kitörése után eltemetett város romjai évszázadok óta vonzzák a látogatókat. Itt azonban már a történelem részeként tekintünk a tragédiára.
- Ground Zero, New York: A 2001. szeptember 11-i terrortámadás helyszínén létrehozott emlékhely egyensúlyt keres az emlékezés és a tisztelet között.
- Armero, Kolumbia: Az 1985-ös vulkánkitörés 20 ezer ember életét követelte. A tragédia helyszínére ma is sokan látogatnak, hogy tanuljanak belőle.
Mikor válik a kíváncsiság etikátlanná?
A katasztrófa turizmus erkölcsi megítélése erősen megosztó. Ha a látogatás tisztelettel, tudatossággal és empátiával történik, az akár segítheti is a helyi közösséget – például turizmusból származó bevételekkel. Azonban ha csak a dráma, a „különlegesség” hajtja az embert, az könnyen érzéketlenségbe és önzésbe csaphat át.
Fontos kérdések, amiket minden utazónak fel kell tennie magának:
- Tisztelem a helyet és az ott élők fájdalmát?
- Szükséges most odautaznom?
- Elősegítem vagy hátráltatom a helyreállítási folyamatot?
- Milyen célt szolgál a látogatásom?
Mit tanulhatunk a katasztrófa filmek világából?
Érdekes párhuzamot vonhatunk a katasztrófa turizmus és a katasztrófa filmek között. A filmek – legyen szó a Holnapután, a 2012 vagy a Tűzhányó című alkotásokról – gyakran egyfajta mentális felkészítést nyújtanak a legrosszabbra. A néző a biztonságos moziszékből figyeli a világ pusztulását, és mégis végigéli a feszültséget, az érzelmeket.
De míg a vásznon ezek fiktív történetek, a valóságban való turizmus valós szenvedésekkel, veszteségekkel és következményekkel jár.
Felelős utazás: így ne legyél katasztrófa turista
Ha mégis vonzanak az elhagyatott vagy különleges sorsú helyek, van lehetőség a felelősségteljes turizmusra is. Íme néhány javaslat:
- Csak hivatalos, vezetett túrák keretében látogass el veszélyeztetett vagy tragédiát átélt helyszínekre.
- Ne posztolj érzéketlen képeket a közösségi médiába.
- Támogasd a helyi közösséget vásárlással, adománnyal, ha lehetséges.
- Olvass utána, mit engedélyeznek a hatóságok az adott területen.
- Kerüld az aktív katasztrófahelyszíneket – ott a te jelenléted is problémát okozhat.
Vékony a határ a kíváncsiság és az érzéketlenség között
A katasztrófa turizmus nem feltétlenül rossz dolog – ha tudatosan, tisztelettel és felelősséggel közelítünk hozzá. Az, hogy mit viszünk magunkkal egy ilyen útról – élményt, tanulságot vagy csupán egy szelfit – csak rajtunk múlik.
Ha izgalomra vágysz, válaszd inkább a katasztrófa filmek világát – azokkal senkit sem zavarsz meg. De ha mégis az utazás mellett döntesz, tedd azt úgy, hogy ne okozz több kárt, mint amit a hely már elszenvedett.
Kapcsolódó cikk: Tűz, jég és pusztulás: a legütősebb katasztrófa filmek
