A trilógiák nemcsak a moziban vagy a könyvek világában működnek jól – a sorozatok között is akad néhány, ami három részben tud igazán maradandót nyújtani. Három évad, három jól felépített karakterív, és egy történet, amit nehéz elfelejteni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük azokat a trilógia-sorozatokat, amikre még évek múlva is szívesen emlékszünk vissza.
Miért vonzódunk a trilógiákhoz?
A trilógia műfaja időt ad a történet kibontakozására, elmélyítésére és méltó lezárására. Legyen szó filmről, könyvről vagy minisorozatról, a háromrészes szerkezet olyan dramaturgiai vázat ad, amiben a néző valóban utazik – bejárja a hős útját a kezdetektől a katarzisig. A trilógiák nem „csak” történetek – szinte rítusokká válnak, amelyek befolyásolják az egész kulturális emlékezetünket.
Kapcsolódó cikk: 10 friss filmsorozat, amit tavasszal nem érdemes kihagynod
Ikonikus és kultikus trilógiák, amiket (újra) látni kell
1. A Gyűrűk Ura (The Lord of the Rings, 2001–2003, r. Peter Jackson)
Peter Jackson grandiózus fantasy-trilógiája (A Gyűrű Szövetsége, A Két Torony, A Király visszatér) nemcsak J. R. R. Tolkien világát emelte vászonra lenyűgöző részletességgel, hanem új mércét állított a vizuális világteremtés és epikus történetmesélés terén. A karakterek fejlődése – különösen Frodóé és Aragorné – lenyűgözően árnyalt, a látvány pedig időtállóan impozáns. A trilógia mély morális kérdéseket boncolgat a hatalomról, bátorságról és sorsról – miközben minden idők egyik legnézettebb filmsorozatává vált.
2. Vissza a jövőbe-trilógia (Back to the Future, 1985, 1989, 1990, r. Robert Zemeckis)
Robert Zemeckis kultikus sci-fi trilógiája (Back to the Future) minden idők egyik legszórakoztatóbb időutazós sorozata. Marty McFly és a bolondos Doki kalandjai a múltban és jövőben nemcsak sziporkázó humorral és találékony történetvezetéssel operálnak, hanem egyúttal nosztalgikus korrajzok is. A 3 részes sorozat képes volt folyamatosan megújulni, miközben megőrizte az eredeti rész frissességét és báját.
3. A Keresztapa-trilógia (The Godfather, 1972, 1974, 1990, r. Francis Ford Coppola)
Francis Ford Coppola mesterműve (The Godfather I-III) a filmtörténet egyik legsúlyosabb és legszebb maffiaeposza. Az első két rész – különösen az ikonikus második – hibátlan filmnyelvi és narratív teljesítmény, míg a sokat vitatott harmadik rész inkább keserédes lezárása egy dinasztia erkölcsi bukásának. Al Pacino, Marlon Brando és Robert De Niro alakításai örökre beíródtak a mozgókép történetébe.
Szuperhősök és képregényadaptációk
4. A Sötét Lovag-trilógia (The Dark Knight Trilogy, 2005–2012, r. Christopher Nolan)
Christopher Nolan Batman-trilógiája (Batman: Kezdődik, A Sötét Lovag, A Sötét Lovag – Felemelkedés) újradefiniálta a szuperhősfilmek műfaját. A realista ábrázolás, a társadalomkritikai rétegek és a lenyűgöző színészi alakítások – élükön Heath Ledger zseniális Jokerével – messze túlléptek a képregényadaptációk határain. Ez a trilógia megmutatta, hogyan válhat a hős belső küzdelme a modern kor morális tükörképévé.
5. Pókember-trilógia (Spider-Man, 2002, 2004, 2007, r. Sam Raimi)
Sam Raimi Pókember-trilógiája a 2000-es évek elején új korszakot nyitott a képregényfilmek világában. Tobey Maguire Peter Parkerként nemcsak a klasszikus szuperhős szerepét testesítette meg, hanem a hétköznapi fiatal vívódásait is – a felelősség, önazonosság és szerelem témáján keresztül. A látványos akciójelenetek mellett a trilógia érzelmi íve is erős, különösen a második részben, amely sokak szerint a műfaj egyik csúcspontja. Raimi sajátos stílusát a gótikus elemek, groteszk humor és őszinte emberi dráma egyedi keveréke jellemzi. Bár a harmadik rész megosztó fogadtatásban részesült, a trilógia máig ikonikus, és fontos mérföldkő a modern szuperhősfilmek fejlődésében.
6. A Galaxis őrzői-trilógia (Guardians of the Galaxy, 2014, 2017, 2023, r. James Gunn)
Univerzum egyik legkarakteresebb és legszerethetőbb sorozata, amely egy kívülállókból álló, különc űrcsapat kalandjait követi. A filmek különlegessége a retró popzene, a szarkasztikus humor és az érzelmes karakterpillanatok egyedi keveréke, amely új színt vitt a szuperhősfilmek világába. A trilógia során Peter Quill (Űrlord), Gamora, Rocket, Groot és Drax nemcsak a galaxist mentik meg újra és újra, de közben egy valódi családdá is kovácsolódnak. Az első rész inkább könnyed és humoros eredettörténet, a második a családi múlt traumáit dolgozza fel, míg a harmadik egy megható és méltó lezárása a csapat történetének – különös tekintettel Rocket karakterére. A Galaxis őrzői trilógia kiemelkedik a Marvel-univerzumból önazonos stílusával, vizuális fantáziájával és emberi történeteivel.
Sci-fi klasszikusok
7. Csillagok háborúja eredeti trilógia (Star Wars Episodes IV–VI, 1977, 1980, 1983, r. George Lucas)
A Star Wars IV–VI. epizódja (azaz az eredeti trilógia) minden popkulturális lista élén szerepel. George Lucas űreposza nem csupán látványos kalandfilm, hanem modern mítosz, amely az emberi lélek örök küzdelmeit – jó és rossz harcát, apák és fiúk konfliktusát – idézi meg. A Birodalom visszavág máig az egyik legjobban értékelt film a mozik történetében.
8. A Majmok bolygója előzménytrilógia (Rise of the Planet of the Apes, 2011, r. Rupert Wyatt; Dawn of the Planet of the Apes, 2014, War for the Planet of the Apes, 2017, r. Matt Reeves)
A trilógia egy meglepően érzelmes és filozofikus sci-fi eposz, amely újraértelmezi a klasszikus franchise eredettörténetét. A főhős, Caesar – egy mesterségesen intelligensé tett csimpánz – szemszögéből követhetjük nyomon az emberiség hanyatlását és a majmok felemelkedését. A filmek látványvilága lenyűgöző, a motion capture technológia élvonalbeli, Andy Serkis alakítása pedig új szintre emeli a digitális karakterek hitelességét. A trilógia mély morális kérdéseket vet fel empátiáról, vezetői felelősségről és fajok közötti együttélés lehetőségéről. Műfaján túlmutató, gondolatébresztő filmes élmény, amely méltó előzményévé vált a legendás sorozatnak.
Modern, közönségkedvenc trilógiák
9. A Hobbit-trilógia (The Hobbit, 2012–2014, r. Peter Jackson)
A Hobbit-trilógia Peter Jackson rendezésében (Váratlan utazás, Smaug pusztasága, Az öt sereg csatája) J. R. R. Tolkien azonos című regényét dolgozza fel, a Gyűrűk Ura előzményeként. A történet Zsákos Bilbó kalandját követi, aki egy tucat törp és Gandalf társaságában indul útnak, hogy visszaszerezzék Erebor elveszett királyságát a sárkánytól, Smaugtól. A látványos, részletekben gazdag sorozat epizódjai ismét elmerítenek Középfölde varázslatos világában, bár sok néző szerint a három részre bontás túlterhelte az eredetileg rövid regény cselekményét. A trilógia epikus jelenetekkel, digitális trükkökkel és új szereplőkkel bővítette a Tolkien-univerzumot – mindezt a Jackson-féle filmes világ stílusában. Míg kritikai megítélése vegyes, a rajongók számára egyfajta nosztalgikus visszatérés volt a már ismert mitológiához.
10. A Bourne-trilógia (The Bourne Identity, 2002, r. Doug Liman; The Bourne Supremacy, 2004; The Bourne Ultimatum, 2007, r. Paul Greengrass)
A Bourne-rejtély, A Bourne-csapda és A Bourne-ultimátum egy új típusú kémsztorit teremtett meg, ahol a főhős nemcsak másokat üldöz, hanem saját múltját is. A három részes sorozat a hidegháború utáni kémtörténetek új korszakát indította el, realista hangvételével és feszes tempójával. A főhős, Jason Bourne – Matt Damon alakításában – egy amnéziás bérgyilkos, aki saját múltját kutatva kerül összetűzésbe a titkosszolgálatokkal. A trilógia erénye az intenzív akciójelenetekben, kézikamerás operatőri stílusában és pszichológiai mélységében rejlik. A második és harmadik rész Paul Greengrass irányítása alatt – a remegő kamerás stílusa és a gyors tempó miatt – még nyersebb, szikárabb tónust kapott, miközben a főszereplő belső vívódása is egyre hangsúlyosabbá vált. A trilógia nagy hatással volt a műfaj későbbi darabjaira, és alapjaiban formálta át az akciófilmek világát.
11. Az Útvesztő-trilógia (The Maze Runner, 2014; The Scorch Trials, 2015; The Death Cure, 2018, r. Wes Ball)
Egy lendületes és sötéten izgalmas disztópikus filmsorozat, amely James Dashner regényein alapul. A történet középpontjában Thomas áll, aki emlékeit vesztve kerül egy óriási labirintusba, ahol más fiatalokkal együtt próbál kijutni – miközben egyre sötétebb titkokra derül fény a világ összeomlásáról. A trilógia minden részében új kihívásokkal néznek szembe: az első film zárt közegben, a második a pusztuló külvilágban, a harmadik pedig egy végső, élet-halál harcban játszódik. A sorozat a túlélés, az összetartás és a rendszer elleni lázadás témáit járja körül, miközben megőrzi pörgős tempóját és fiatalos energiáját. A Maze Runner trilógia a fiatal felnőtteknek szóló disztópikus filmek egyik legsikeresebb darabja lett a 2010-es években.
12. A Másnaposok-trilógia (The Hangover, 2009; The Hangover Part II, 2011; The Hangover Part III, 2013, r. Todd Phillips)
Az egyik legsikeresebb modern vígjátéksorozat, amely négy barát – Phil, Stu, Alan és Doug – legénybúcsús kalandjait követi végig, egyre őrültebb és kiszámíthatatlanabb helyzetekben. Az első rész Las Vegasban játszódik, ahol egy teljesen elszabadult este után próbálják összerakni az események láncolatát, miközben a vőlegény eltűnt. A második rész hasonló recept szerint épül fel, de ezúttal Thaiföld adja a vad háttérdíszletet, ahol újra elveszítenek valakit – és az emlékeiket is. A harmadik rész némileg eltér: nem a másnaposságon, hanem egy veszélyes gengszterrel való konfrontáción van a hangsúly, de a sorozat jellegzetes humora és Mr. Chow kaotikus jelenléte itt is dominál. A trilógia a barátság, a felelőtlenség és az abszurd helyzetek metszetében szórakoztat, miközben a „Farkasfalka” karakterei kultikus státuszba emelkedtek a vígjáték műfajában.
13. A Da Vinci-kód-trilógia (The Da Vinci Code, 2006; Angels & Demons, 2009; Inferno, 2016, r. Ron Howard)
Dan Brown világsikerű regényei alapján készült, és Robert Langdon szimbólumkutató professzor kalandjait követi, akit Tom Hanks alakít. A trilógia részeiben Langdon különféle rejtélyeket és összeesküvéseket göngyölít fel – a keresztény egyház titkaitól a tudomány és vallás konfliktusán át egészen egy globális járványfenyegetésig. Mindhárom film látványos, intellektuálisan izgalmas és feszült tempójú, miközben európai nagyvárosok ikonikus helyszínein kalauzolja végig a nézőt. A trilógia középpontjában mindig egy ősi tudás, egy kódolt üzenet vagy szimbólumrendszer áll, amit Langdonnak kell megfejtenie, gyakran az idő ellen versenyt futva. Bár a kritikai fogadtatás vegyes volt, a filmsorozat hatalmas közönségsikert aratott, és az ezredforduló utáni misztikus thriller műfajának egyik legismertebb darabjává vált.
Családi animációs filmek
14. A Verdák-trilógia (Cars, 2006; Cars 2, 2011; Cars 3, 2017)
A Pixar egyik legsikeresebb családi animációs sorozata, amely Villám McQueen karakterén keresztül mutatja be a versenyzés világát, barátságot, fejlődést és az idő múlását. Az első rész egy klasszikus önismereti utazás: a fiatal, öntelt versenyautó megtanulja, mi az igazi győzelem, miközben felfedezi a kisvárosi közösség értékeit. A második film nemzetközi kémthrillerré válik, középpontban Matukával, és bár stílusában eltér, új színt visz a világépítésbe. A harmadik rész visszatér az érzelmes alapokhoz: Villám McQueen idősebbként kénytelen szembenézni a fiatalabb generációval, és meg kell tanulnia átadni a stafétabotot. A trilógia nemcsak látványos autós jelenetekkel, hanem mélyebb üzenetekkel is szolgál – a változás elfogadásáról, alázatról és mentorálásról. A Verdák három része így együtt egy ívet alkot: felnövés, kaland, majd bölcsesség – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Kiegészítés:
A Pixar megerősítette, hogy a Verdák 4. (Cars 4) fejlesztés alatt áll, bár a premier dátuma még nem ismert. A film várhatóan új történetszálakat és karaktereket mutat be, miközben a meglévő szereplők is visszatérnek. A Verdák sorozat tehát jelenleg három fő részből áll, de a közeljövőben bővülni fog egy negyedik filmmel.
A Disney a Verdák (Cars) egész estés filmjei mellett több rövidfilmes sorozatot is készített, amelyek tovább bővítik Villám McQueen és barátai világát. Az egyik legismertebb ezek közül a Matuka meséi (Mater’s Tall Tales, 2008–2012) című sorozat, amelyben Matuka, a vontatóautó meséli el hihetetlen kalandjait – legyen szó bikaviadalról, űrutazásról vagy időutazásról. Ezek a rövidfilmek humorosak és kreatívak, és gyakran Villám McQueen is szerepel bennük. Egy másik sorozat, a Verdák az utakon (Cars on the Road, 2022) a Disney+ platformon jelent meg. Ebben Villám McQueen és Matuka közös országúti kalandjait követhetjük nyomon, miközben Matuka nővérének esküvőjére tartanak. Az epizódok során különféle helyszíneken járnak, új karakterekkel találkoznak, és minden megálló egy-egy új kalandot jelent. Ezek a rövidfilmes sorozatok gazdagítják a Verdák univerzumát, és újabb szórakoztató történeteket kínálnak a rajongóknak.
15. Így neveld a sárkányodat-trilógia (How to Train Your Dragon, 2010, 2014, 2019, r. Dean DeBlois)
A DreamWorks egyik legsikeresebb és legérzelmesebb animációs sorozata, amely a viking fiú, Hablaty és sárkánya, Fogatlan barátságát állítja a középpontba. Az első rész a félelem és előítélet leküzdéséről, a második a vezetővé válás felelősségéről, míg a harmadik a felnőtté válásról és az elengedés nehézségéről szól. A trilógia lenyűgöző látványvilágával, skandináv ihletésű világépítésével és érzelmi mélységével minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A filmek egyik legnagyobb erőssége, hogy a karakterek valóban fejlődnek az idő múlásával, és a történet íve következetesen épül. Ez a trilógia nem csupán kalandfilm, hanem egy felnövéstörténet is – sárkányháton mesélve.
16. A Kung Fu Panda-trilógia (Kung Fu Panda, 2008, 2011, 2016, r. Mark Osborne, Jennifer Yuh Nelson)
Egy látványos, humorral és keleti bölcsességgel átszőtt animációs sorozat, amely Po, a kövérke és kedves panda útját mutatja be a véletlen hősből valódi harcművésszé válásig. Az első rész a hittel és önmagunk elfogadásával foglalkozik, a második a múlt sebein keresztül vezet el az önismerethez, míg a harmadik a belső egyensúly és mesterré válás témáját járja körül. A trilógia egyik legnagyobb ereje, hogy minden rész mélyebb tanulságot hordoz, miközben látványos akciójelenetek és szerethető karakterek biztosítják a szórakozást. A hagyományos kínai kultúra vizuális és zenei motívumai különleges atmoszférát adnak a filmeknek. A Kung Fu Panda nem csupán egy vicces kaland, hanem egy szívhez szóló önfelfedező utazás is.
17. A Madagaszkár-trilógia (Madagascar, 2005, 2008, 2012, r. Eric Darnell, Tom McGrath)
Egy bohókás és lendületes animációs sorozat, amely négy állatkerti jóbarát – Alex, Marty, Melman és Gloria – kalandjait követi, miután véletlenül kiszabadulnak New Yorkból. Az első rész egy egzotikus szigeten játszódik, ahol az állatoknak szembe kell nézniük a vadon törvényeivel, míg a második rész már Afrikába vezeti őket, saját gyökereikhez. A harmadik film Európán átívelő cirkuszi utazása színes, látványos és érzelmes lezárása a történetnek. A trilógia humoros, ritmusos, zenével teli világa remekül ötvözi a gyerekeknek szóló poénokat a felnőtteknek is élvezetes társadalmi utalásokkal. A Madagaszkár filmek az összetartásról, barátságról és arról szólnak, hogy néha a legjobb dolgok akkor történnek velünk, amikor eltévedünk.
18. A Hotel Transylvania-trilógia (Hotel Transylvania, 2012, 2015, 2018, r. Genndy Tartakovsky)
Egy szellemes, pörgős animációs filmsorozat, amely a klasszikus szörnyalakokat helyezi modern, családi környezetbe. A történet középpontjában Drakula gróf áll, aki egy luxusszállodát vezet a szörnyek számára, miközben igyekszik megóvni lányát az emberektől – és főleg egy élőhalott szerelmi kalandtól. A három rész során a vámpírpapából fokozatosan elfogadó, érző apafigura válik, miközben a világ és a család fogalma is változik körülötte. A trilógia erőssége a vizuális humor, a lendületes tempó és az, hogy a klasszikus horrorfigurákat emberi, szerethető karakterként mutatja be. A Hotel Transylvania filmek a különbözőség elfogadásáról, a generációk közötti kapcsolatról és a szeretet erejéről mesélnek – vicces, de szívhez szóló módon.
Sorozatok, amik „lehettek volna” trilógiák
Érdekes, hogy sok sorozat már a harmadik évad környékén elér egy természetes lezárási pontot – majd folytatják, gyakran kockáztatva a minőséget. Éppen ezért nőtt meg az utóbbi években a minisorozatok és limitált trilógia-jellegű formátumok népszerűsége. A nézők szeretik a lezárt történeteket – különösen akkor, ha azok három jól strukturált etapban tárulnak fel.
19. Az Éhezők viadala-filmsorozat (The Hunger Games, 2012–2023, r. Gary Ross / Francis Lawrence)
Az eredetileg Suzanne Collins háromkötetes regénytrilógiája alapján készült sorozatot végül négy filmben adaptálták, majd egy előzményfilmmel is kibővítették – így összesen öt részesre nőtt. A történet középpontjában Katniss Everdeen áll, aki önként jelentkezik húga helyett a brutális Éhezők Viadalára, majd fokozatosan a rendszer elleni forradalom szimbólumává válik. A filmek sorrendje: Az éhezők viadala (The Hunger Games, 2012), Az éhezők viadala: Futótűz (Catching Fire, 2013), Az éhezők viadala: A kiválasztott – 1. rész (Mockingjay – Part 1, 2014) és A kiválasztott – Befejező rész (Mockingjay – Part 2, 2015). A záró kötet két részre bontása lehetővé tette a politikai játszmák és háborús dilemmák részletesebb kibontását, de sokan úgy vélik, a történet három feszesebb filmben is tökéletesen elfért volna.
A sorozat 2023-ban egy előzményfilmmel egészült ki: Az éhezők viadala: Énekesmadarak és kígyók balladája (The Ballad of Songbirds & Snakes), amely a fiatal Snow elnök múltjába enged betekintést. Bár így már öt részből áll a franchise, az eredeti Katniss-féle ív egy jól strukturált, klasszikus trilógiát is alkothatott volna – az elnyomás, lázadás és szabadság árának drámai bemutatásával.
20. A Mátrix-filmek (The Matrix, 1999; The Matrix Reloaded, 2003; The Matrix Revolutions, 2003; The Matrix Resurrections, 2021, r. Wachowski testvérek)
Egy kultikussá vált sci-fi sorozat, amely filozófiát, kiberpunk látványvilágot és akciófilmes koreográfiát egyesített formabontó módon. Az első három rész egy zárt trilógiát alkot, amely Neo (Keanu Reeves) útját követi végig a digitális világ illúziójának felismerésétől a végső önfeláldozásig, miközben az emberek és a gépek világának határai elmosódnak. A 1999-es Mátrix forradalmasította a modern akciófilm nyelvezetét és vizualitását, a két 2003-as folytatás, a Mátrix – Újratöltve (The Matrix Reloaded, 2003) és a Mátrix – Forradalmak (The Matrix Revolutions, 2003) pedig mélyebb világépítéssel és metafizikai kérdésekkel bővítette a történetet – bár megosztó fogadtatással.
A 2021-es Mátrix: Feltámadások (The Matrix Resurrections) egy új fejezetet nyitott, amely egyszerre meta-kommentár az eredeti trilógiára és egy alternatív újrakezdés – visszahozva Neót és Trinityt, de új elbeszélési tónusban. Bár a negyedik rész nosztalgiát és friss témákat is vegyít, sok rajongó és kritikus szerint az eredeti három film önmagában is kerek egészet alkotott, és a Mátrix-trilógia így is maradandó helyet vívott ki magának a filmtörténetben.
Kiegészítés: 2024 áprilisában bejelentették, hogy készül az ötödik Mátrix-film, amelyet Drew Goddard fog írni és rendezni. Ez lesz az első olyan rész, amelyet nem a Wachowski testvérek rendeznek, bár Lana Wachowski executive producerként részt vesz a projektben.
21. Az Alkonyat-filmek (Twilight, 2008–2012)
A sorozat ugyan öt egész estés filmet számlál, de a történet íve három fő szakaszra bontható – Bella és Edward megismerkedése, a szerelmi háromszög kibontakozása, majd a végső döntések és átváltozások -, így akár klasszikus trilógiaként is felfogható lenne. A történet első része, Alkonyat (Twilight, 2008), bemutatja Bella Swant, aki Forks városába költözik, és beleszeret a titokzatos vámpírba, Edward Cullenbe. A folytatásban, Újhold (New Moon, 2009), Edward elhagyja Bellát, aki egyre szorosabb kapcsolatba kerül Jacobbal – és ekkor derül fény a vérfarkasok létezésére is. A harmadik rész, Napfogyatkozás (Eclipse, 2010), már a szerelmi háromszög csúcsán játszódik, miközben vámpírok és vérfarkasok kénytelenek szövetségre lépni egy közös ellenséggel szemben. Bár a negyedik könyvet két filmben dolgozták fel (Hajnalhasadás 1–2. rész, Breaking Dawn Part 1–2, 2011–2012), a fő karakterívek és témák – szerelem, halandóság, választás és átváltozás – már három részben is jól kibontakoztak volna. Így a sorozat – még bővített formájában is – egy korszak meghatározó tiniromantikája maradt, amely a vámpírmítoszt érzelmi közelségbe hozta a fiatal közönség számára.
22. A Toy Story-filmek (Toy Story, 1995, r. John Lasseter; Toy Story 2, 1999, r. John Lasseter; Toy Story 3, 2010, r. Lee Unkrich; Toy Story 4, 2019, r. Josh Cooley)
A Pixar animációs stúdió zászlóshajói, és a számítógépes animáció úttörőiként írták be magukat a filmtörténelembe. Az első három rész – Woody, Buzz és társaik története Andy gyerekkorától a felnőtté válásáig – érzelmileg kerek egészet alkot, így sokak szerint ideális trilógiaként is működne. A játékok élete metaforává válik az elengedésről, lojalitásról és az identitáskeresésről, mindezt gyerekek és felnőttek számára is élvezhető, mély érzelmekkel és humorral teli módon tálalva. A negyedik rész egy új korszakba vezeti a karaktereket, de kevésbé kapcsolódik az eredeti érzelmi ívhez, így sok rajongó számára inkább epilógusként funkcionál. A Toy Story filmek generációkon átívelően képesek megszólítani a nézőt, és az animációs filmművészet ikonikus mérföldköveiként tartják őket számon.
23. A Jégkorszak első három része (Ice Age, 2002, 2006, 2009, r. Chris Wedge, Carlos Saldanha)
A Jégkorszak egy olyan animációs sorozat, amely már az első három filmjével is kerek egészet alkotott, és sokak szerint klasszikus trilógiaként is megállná a helyét. Az első epizód, Jégkorszak (Ice Age, 2002) egy különc állati trió – Manny, a mamut; Sid, a beszédes lajhár; és Diego, a kardfogú tigris – összefonódó barátságáról szól, miközben egy embergyermeket próbálnak visszajuttatni családjához. A második rész, Jégkorszak 2. – Az olvadás (The Meltdown, 2006) a klímaváltozás következményeivel szembesíti a hőseinket, és egyúttal új karakterekkel, például Ellieval, a nőstény mamuttal gazdagítja a csapatot. A harmadik rész, Jégkorszak 3. – A dínók hajnala (Dawn of the Dinosaurs, 2009) már egy teljesen új, őslényekkel teli világba vezeti a nézőt, miközben a szereplők a család bővülésével járó változásokat próbálják feldolgozni.
A trilógia humoros, mégis érzelmes történetei, ikonikus karakterei – köztük a hóbortos mókus, Motkány – és az egyre bővülő világépítés révén váltak nemcsak gyerekek, hanem felnőttek kedvenceivé is. Noha később két további egész estés folytatás és több rövidfilm is készült, a sorozat első három része képviseli az érzelmi csúcspontot és a karakterfejlődés legteljesebb ívét, így sokak szerint ez a trilógia testesíti meg a Jégkorszak valódi esszenciáját.
A Jégkorszak-trilógia után a sorozat tovább bővült két mozifilmmel és több kiegészítő epizóddal. A negyedik rész, Jégkorszak: Vándorló kontinens (2012) új földtani katasztrófákkal és tengeri kalózokkal bővítette az univerzumot, míg az ötödik film, Jégkorszak: A nagy bumm (2016) már sci-fi irányba vitte el a történetet, amikor Motkány véletlenül elindít egy világpusztító aszteroidát. A 2022-es spin-off film, Jégkorszak: Buck Wild kalandjai már a Disney+ platformon jelent meg, és a korábbi mellékszereplőt, Buckot helyezte középpontba.
Kiegészítés: A franchise jövője sem állt meg: jelenleg készül a hatodik egész estés film, amely a hírek szerint 2026. december 18-án kerülhet a mozikba. Bár részleteket még nem árultak el, a történet várhatóan visszatér a jól ismert karakterekhez – Mannyhez, Sidhez, Diegóhoz és Ellie-hez –, miközben új generációs szereplők is megjelenhetnek a jégkorszak utáni világban.
Trilógiák a jövőben – mit várunk?
A trilógiák aranykorának még koránt sincs vége – sőt, új lendületet kaptak a streamingplatformok és a franchise-alapú gondolkodás korában. Az adaptációk kora továbbra is virágzik: egyre több népszerű könyvtrilógia kerül képernyőre, legyen szó fantasy, sci-fi vagy ifjúsági irodalomról. A nézők ugyanakkor egyre inkább értékelik a jól strukturált, háromrészes történeteket, ahol a karakterfejlődés, a világépítés és a lezárás természetes ívet alkot. Az alkotók számára is ideális forma ez – elég hosszú a mélységhez, de elég tömör ahhoz, hogy ne veszítsen lendületéből. Ebbe a sorba illeszkedik például:
24. Avatar-sorozat, amely jelenleg két résznél tart (Avatar, 2009; Avatar: The Way of Water, 2022)
A harmadik rész, Avatar: Fire and Ash várhatóan 2025-ben érkezik a mozikba. James Cameron rendező szerint a cím a gyűlölet, erőszak és veszteség ördögi körét szimbolizálja, amely újabb erőszakhoz vezet – ez lesz a film központi témája. Bár az Avatar széria hosszabb távra is tervez (öt részes történetívvel), a harmadik film természetes trilógialehetőséget kínál: a bevezetés, elmélyítés és sorsfordító csúcspont klasszikus ritmusában. A történet középpontjában Jake és Neytiri családja áll, akik új kihívásokkal néznek szembe Pandora világában. A film bemutat egy új Na’vi törzset, az úgynevezett „Ash People”-t (Hamutörzs), amely egy agresszív, vulkanikus környezetben élő nép. A harmadik epizód morálisan szürkébb konfliktusokat és sötétebb tematikát ígér – egyfajta fordulópontot a Pandora-univerzum történetében.
25. A Szemfényvesztők (Now You See Me, 2013, r. Louis Leterrier; Now You See Me 2, 2016, r. Jon M. Chu)
A filmsorozat eddig két részből áll: a történet középpontjában a „Négy Lovas” nevű illuzionista csapat áll, akik látványos trükkökkel és bravúros rablásokkal kápráztatják el a közönséget, miközben a törvény elől is ügyesen lavíroznak. A sorozat a bűvészet és a heist műfajok izgalmas keverékét kínálja, tele fordulatokkal és látványos jelenetekkel.
A harmadik rész, Now You See Me: Now You Don’t címmel, 2025. november 14-én kerül a mozikba. A filmet Ruben Fleischer rendezi, és a korábbi részekből ismert színészek – Jesse Eisenberg, Woody Harrelson, Mark Ruffalo, Dave Franco, Isla Fisher és Morgan Freeman – visszatérnek. Új szereplőként csatlakozik Rosamund Pike, Daniel Radcliffe, Ariana Greenblatt, Justice Smith és Dominic Sessa. A történet egy új generációs illuzionista csapatot is bemutat, akik a „Lovasokkal” együttműködve próbálnak megállítani egy veszélyes bűnözőt. A forgatás 2024 novemberében fejeződött be, és a film várhatóan új szintre emeli a sorozat izgalmait és látványvilágát.
Két trilógia – egy történet: filmes univerzumok, amelyek duplán építkeznek
Nem mindennapi filmes különlegesség, amikor egy sorozat két, jól elkülöníthető trilógiában bontakozik ki – mégis egységes narratívát alkot. A Jurassic Park és a Jurassic World filmek éppen ilyenek: az előbbi a ’90-es évek ikonikus sci-fije, az utóbbi a modern blockbusterek látványvilágát képviseli. Különböző stílus, új főszereplők, mégis közös világ.
A Jurassic Park-filmsorozat két, jól elkülönülő trilógiára osztható, amelyek együtt egyetlen, nagyívű, dinoszauruszokkal benépesített univerzumot alkotnak. Az első, klasszikus Jurassic Park-trilógia a tudományos gőg, a természet ereje és az emberi felelőtlenség témáit állítja középpontba, és Michael Crichton regényei alapján készült. A nyitóepizód, Jurassic Park (1993, r. Steven Spielberg) forradalmi vizuális effektusaival és filozofikus hangvételével vált filmtörténeti mérföldkővé. A folytatás, Az elveszett világ: Jurassic Park (The Lost World, 1997, r. Steven Spielberg) egy új szigetre kalauzolja a nézőt, ahol a dinoszauruszok szabadon élnek. A trilógiát a Jurassic Park III (2001, r. Joe Johnston) zárta le, könnyedebb, kalandfilmes tónusban, de az ember és természet kapcsolatát tovább boncolva.
A második trilógia, a Jurassic World-sorozat a modern blockbuster világában született újjá, a klasszikus park ötletének újragondolásával. Az első rész, Jurassic World (2015, r. Colin Trevorrow) egy működő őslénypark megnyitását mutatja be, amely természetesen katasztrófába torkollik. A folytatás, Jurassic World: Bukott birodalom (Fallen Kingdom, 2018, r. J.A. Bayona) már komorabb hangvételű, és a dinoszauruszok megmentésének etikai kérdéseit is feszegeti. A trilógia zárása, Jurassic World: Világuralom (Dominion, 2022, r. Colin Trevorrow) már egy posztpark világban játszódik, ahol dinoszauruszok és emberek kénytelenek együtt élni – gyakran konfliktusban.
Kiegészítés: 2025. július elejére várható a sorozat új fejezetének, a Jurassic World: Rebirth (r. Gareth Edwards) megjelenése, amely új szereplőgárdával (többek között Scarlett Johanssonnal és Mahershala Alival) és új narratív iránnyal kívánja frissíteni az univerzumot. A történet öt évvel a Világuralom eseményei után játszódik, és ismét a természet rendjének, az emberi kapzsiságnak és a tudományos határátlépések következményeinek kérdéseit helyezi középpontba – újra dinoszauruszokkal a frontvonalban.
Mitől jó egy trilógia?
A háromrészes szerkezet titka, hogy:
- Az első rész felépíti a világot, megismertet a karakterekkel. Ez az alapozás elengedhetetlen ahhoz, hogy a néző valóban elmerüljön a történet univerzumában.
- A második mélyíti a konfliktusokat, gyakran sötétebb tónust kap. Itt fordulnak át a szereplők döntései következményekké, és a néző egyre jobban bevonódik az érzelmi és erkölcsi dilemmákba.
- A harmadik elhozza a lezárást – nem mindig boldog véggel, de tanulsággal. Ez a rész adja meg a történet igazi súlyát, ahol értelmet nyernek a korábbi események, és végleg kialakul a szereplők sorsa.
Egy jól megírt trilógia szórakoztat és gondolkodásra is késztet. Ott van benne a struktúra, a fejlődés és az érzelmi csúcspont – és épp emiatt lehetnek annyira kielégítőek és maradandóak a nézők számára.
Te melyik trilógiát néznéd újra ma este?
Legyen szó klasszikus maffiatörténetről, lélektani drámáról vagy futurisztikus sci-firől, egy jól felépített trilógia mindig külön élmény. Három részben több idő jut a karakterekre, mélyebb rétegeket kap a történet, és a néző is jobban bevonódik.
Ha neked is van kedvenc háromrészes sorozatod, talán itt az ideje újra elővenni – most már egy másik szemmel.
Kapcsolódó cikkek:
Ryan Gosling filmek – ikonikus szerepek egy csokorban
A legjobb Netflix-sorozatok, amelyek garantáltan a fotelbe szögeznek
