Októbertől jelentős változás jön a közösségi médiában: a Meta, vagyis a Facebook és az Instagram anyacége beszünteti a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetéseket az Európai Unióban – adta hírül a vállalat pénteken. A döntés hátterében nem politikai állásfoglalás, hanem az új uniós szabályozás áll, amely komoly fejfájást okoz a techóriásnak.
Miért döntött így a Meta?
A változás oka az az új uniós rendelet, amely a politikai hirdetések átláthatóságát kívánja szigorítani. A szabályozás célja, hogy megakadályozza a félretájékoztatást, a választásokba való külföldi beavatkozást, valamint azt is előírja, hogy minden politikai hirdetéshez világosan fel kell tüntetni a megrendelőt és a finanszírozót.
A Meta szerint viszont ezek a szabályok „gyakorlatilag végrehajthatatlan” követelményeket támasztanak a szolgáltatókkal szemben. A vállalat úgy véli, az új rendelet jelentős működési kihívásokat és jogi bizonytalanságokat okozna, ezért inkább úgy döntött, hogy teljes egészében megszünteti a politikai hirdetéseket az EU területén.
Ez nemcsak a politikai pártokat, hanem az olyan társadalmi témákat is érinti, mint a környezetvédelem, emberi jogok vagy gazdaságpolitikai kérdések, amik eddig gyakran jelentek meg szponzorált posztokban.
Nem a Meta az első – és nem ez az első összecsapás
A Meta lépése nem teljesen egyedi. A Google már 2024 végén hasonló döntést hozott, vagyis ők is leálltak az EU-ban a politikai reklámokkal. A két techóriás reakciója jól mutatja, mekkora hatása van az uniós szabályozásoknak a globális platformokra.
A háttérben egyre feszültebb viszony húzódik az Európai Unió és a nagy technológiai cégek között. Az EU a 2018-as Cambridge Analytica-botrány után kezdett szigorítani: akkor derült ki, hogy egy brit tanácsadó cég több millió Facebook-felhasználó adatait gyűjtötte össze engedély nélkül, és ezeket politikai kampányokban használta fel – többek között a Brexit-népszavazás és a 2016-os amerikai elnökválasztás során.
A Meta egyébként régóta bírálja az EU-t. Július elején például közölte, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság által áprilisban kiszabott 200 millió eurós adatvédelmi bírságot. Több vizsgálat is folyamatban van ellene az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye (DSA) alapján, amely a nagy platformok felelősségét szabályozza a felhasználói tartalmak terén.
És akkor ott van Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója, aki idén januárban nyilvánosan kritizálta az EU politikáját. Szerinte az uniós szabályozások „a cenzúrával egyenértékűek”, a bírságokat pedig egyszerűen „vámként” jellemezte.
Mi változik októbertől – és mit jelent ez neked?
Bár elsőre úgy tűnhet, ez csak a politikusokat érinti, a változás a közösségi média mindennapi arcát is megváltoztatja. Kevesebb lesz a szponzorált politikai tartalom, helyette talán több kreatív, edukatív vagy szórakoztató hirdetés jelenik majd meg.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés: ha a hivatalos, transzparens politikai hirdetések eltűnnek, akkor nem éppen a rejtett, burkolt kampányok fognak erősödni? Ez egyelőre nyitott kérdés – ahogy az is, hogy hosszú távon melyik fél alkalmazkodik majd jobban: a törvényhozók, vagy a techcégek.
Egy biztos: az EU digitális hatalma napról napra nő, és ezt a legnagyobb technológiai szereplők is komolyan érzik. Mi, felhasználók pedig csak remélhetjük, hogy a változások valóban a tisztább és átláthatóbb online tér irányába visznek minket – nem csak kevesebb hirdetést, hanem több bizalmat is hozva a közösségi média világába.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Felhagy a szólásszabadság korlátozásával a Meta
