A védjegy fogalmával gyakran találkozhatunk a mindennapokban és a laikusok is tisztában vannak vele, hogy az valamilyen áru, szolgáltatás megkülönböztetésére szolgál. Az azonban már kevésbé közdutott, hogy pontosan milyen megjelölések részesülhetnek védjegyoltalomban és mi a védjegyeljárás pontos menete, időtartama, költsége.
Az alábbi összefoglaló segítséget nyújt abban, hogy megértsük a nemzeti védjegyoltalom lényegét, a védjegyeljárás menetét és tájékozódjunk a kapcsolódó költségekről.
1. Mi a védjegy, milyen megjelölés lehet védjegy és mit jelent a védjegyoltalom?
Védjegy lehet bármely olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen másokétól és a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy az alapján meghatározható az oltalom tárgya.
Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen az alábbi megjelölések:
- szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is;
- betű, szám;
- ábra, kép;
- sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
- szín, színösszetétel, fényjel, hologram;
- hang;
- mozgást megjelenítő megjelölés;
- pozíciómegjelölés;
- multimédia-megjelölés;
- mintázat; valamint
- többféle megjelölés összetétele.
Védjegyoltalommal az a jogosult rendelkezhet, aki a védjegyet bejelentette, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) azt lajstromozta. A lajstromozott védjegy alapján a jogosult kizárólagos jogot szerez a védjegy használatára.
A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal, a lajstromozáskor keletkezik. Az oltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart és korlátlan alkalommal, további 10 éves időszakokra meghosszabbítható.
Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
2. A Nizzai Árujegyzék szerepe
A védjegybejelentés során meg kell határozni, hogy a védjegy milyen termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik. Ehhez az úgynevezett Nizzai Árujegyzéket használjuk, amely 45 osztályba sorolja az árukat és szolgáltatásokat. Az 1–34. osztály az árukat, míg a 35–45. osztály a szolgáltatásokat tartalmazza. A pontos besorolás kulcsfontosságú, mivel a védjegyoltalom csak a bejelentett osztályokra terjed ki.
3. A védjegyeljárás menete
A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel indul meg. Fontos, hogy egy védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom.
Az eljárás főbb lépései a következők:
1. A megjelölés és a Nizzai osztályok előzetes kiválasztása.
2. Bejelentés benyújtása a SZTNH-hoz.
3. A hivatal alaki vizsgálatot végez, majd ellenőrzi, hogy nincs-e korábbi, ütköző védjegy és ezekről kutatási jelentést készít, majd sor kerül a bejelentés érdemi vizsgálatára.
4. A kutatási jelentés bejelentő részére történő megküldésétől számított 15 napon belül meghirdeti a hivatal a bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában történő közléssel.
5. A meghirdetéstől számított 3 hónapon belül a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhatnak a törvényben meghatározott személyek.
6. Amennyiben a fentiek szerint nincs akadálya az oltalom megadásának, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza, arról tájékoztatást közöl a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában és védjegyokiratot ad ki.
4. Költségek és díjak
A nemzeti védjegybejelentés díja egy áruosztály esetén 81.000,- Ft, kettő esetén 108.000,- Ft, három esetén 148.500,- Ft, négy esetén 202.500,- Ft, minden további osztály után osztályonként 54.000,- Ft.
A nemzeti védjegyoltalom megszerzése ugyan nem bonyolult, de összetett és megfelelő előkészítést igénylő eljárás, amely pontos jogi ismereteket igényel.
Megfelelő szakember közreműködése esetén elkerülhetők a későbbi jogviták és a hatóság elutasító döntése.
Védjegyek lajstromozásával kapcsolatos ügyekkel keressék bizalommal a dr. Horváth Anikó Ügyvédi Irodát!
(X)
Kapcsolódó cikk: Helyi siker kulcsa: mit tud a Google Cégprofil, amit a weboldalad nem?
