A mesterséges intelligencia (AI) sokakban félelmet kelt, hiszen úgy tűnik, hogy a gépek átveszik a munkaerő szerepét. Azonban a PwC Magyarország legújabb elemzése szerint a helyzet éppen ellenkező: az AI valójában új munkahelyeket teremt, miközben átalakítja a munkavégzés módját. Az MTI-hez eljuttatott közleményben a PwC Global AI Jobs Barometer 2025 című jelentésre hivatkoznak, amely szerint a mesterséges intelligencia hatásának leginkább kitett munkakörökben is 38 százalékkal nőtt a munkahelyek száma 2019 és 2024 között.
A tanulmány elképesztő adathalmazra épül: hat kontinensen több mint 1 milliárd álláshirdetést és több ezer vállalati pénzügyi adatot dolgoztak fel. Az eredmények önmagukért beszélnek: azokban az iparágakban, ahol az AI a leginkább jelen van, egy dolgozóra jutó árbevétel háromszor gyorsabban nőtt – 27 százalékkal – a legkevésbé érintett ágazatokhoz képest, ahol mindössze 9 százalékos volt a növekedés. Ráadásul az AI-kompetenciát igénylő pozíciókban a bérek is magasabbak lettek: ezek átlagosan 56 százalékkal magasabb fizetést kínálnak, és kifejezetten bérprémiumot is adnak.
A generatív AI robbanásszerű elterjedése óta – amely 2022-ben vált széles körben elérhetővé – a termelékenység is jelentősen nőtt az érintett ágazatokban. A pénzügyi szolgáltatásokban és a szoftverfejlesztésben például a 2022-es 7 százalékról 2024-re 27 százalékra ugrott a termelékenység. Ezzel szemben az AI-hoz kevésbé kötődő ágazatok, mint a vendéglátás vagy a bányászat, gyakorlatilag stagnáltak – 2024-ben csupán 9 százalékos termelékenység-növekedést mutattak fel, ami még a 2022-es 10 százalékos szintet sem érte el.
Új készségek, új gondolkodásmód
A PwC jelentése arra is rávilágít, hogy az AI leginkább érintett munkakörökben a munkáltatók által elvárt készségek 66 százalékkal gyorsabban változnak, mint korábban. Ez komoly kihívást jelent a munkavállalóknak, hiszen nemcsak a szakmai tudásukat kell naprakészen tartani, hanem egy teljesen új gondolkodásmódra is szükség van. „A mesterséges intelligencia miatt új készségekre és gondolkodásmódra van szükség, hiszen a technológiai fejlődéssel lépést tartani csak a folyamatos tanulást támogató rendszerekkel lehet” – hangsúlyozta Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője a közleményben.
A jelentés szerint az AI által kiegészített munkák esetében a diplomát igénylő pozíciók aránya is csökkent: 2019 és 2024 között 66 százalékról 59 százalékra. Az AI által automatizált pozíciók esetében pedig 53 százalékról 44 százalékra. Ez egyértelműen mutatja, hogy az AI nem feltétlenül „elit” pozíciókban hoz változást, hanem sokkal szélesebb rétegeket érinthet.
A nők kihívásai és a jövő építése
A tanulmány kiemeli azt is, hogy az AI hatása a nemek szerint sem egyenlő: „minden vizsgált országban több nő dolgozik AI-nak kitett munkakörben, így a változó készségigények rájuk aránytalanul nagyobb nyomást gyakorolhatnak”. Ezért különösen fontos, hogy a vállalatok ne csak hatékonyságnövelő eszközként, hanem valódi növekedési stratégiaként tekintsenek a mesterséges intelligenciára. A PwC szerint a cégeknek érdemes olyan rendszereket kiépíteniük, amelyek támogatják a dolgozókat a folyamatos tanulásban és az új készségek elsajátításában, hiszen csak így lehet hosszú távon sikeres és fenntartható az AI térnyerése.
A mesterséges intelligencia tehát – a félelmek ellenére – nem elvesz, hanem lehetőséget ad: új munkahelyek, izgalmasabb karrierutak és magasabb bérek várják azokat, akik készek a fejlődésre és az új készségek elsajátítására. A PwC tanácsa egyértelmű: „építsünk bizalmat az AI köré, és tekintsünk rá növekedési motorra, amely új magasságokba emelhet bennünket!”
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikk: Home office a munka jövője? – Így változik a magyar álláspiac
