Százhárom éves korában csütörtökön hajnalban elhunyt Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, aki a világ legidősebb élő, egyben a világ valaha élt legidősebb ötkarikás aranyérmese volt – számolt be a Nemzeti Sport.
Keleti Ágnes halálával egy rendkívüli korszak zárult le a magyar és a nemzetközi sport történetében. Öt olimpiai aranyérme és összesen tíz olimpiai érme nemcsak a tornasportban, hanem az egész magyar sportéletben kiemelkedő teljesítmény. Keleti Ágnes példátlan kitartása, tehetsége és rendkívüli sportpályafutása olyan örökséget hagyott hátra, amely generációkat inspirált.
Élete és karrierje
Keleti Ágnes 1921. január 9-én született Budapesten, egy zsidó család gyermekeként. Fiatalon kezdett tornázni, de a második világháború tragédiái miatt karrierje kezdetben nehézségekbe ütközött. Zsidó származása miatt nemcsak a sportból zárták ki, hanem az életét is veszély fenyegette. Hamis papírokkal bujkálva élte túl a holokausztot, míg családjának nagy része áldozatul esett a vészkorszaknak.
A háború után Keleti újrakezdte karrierjét, és 1946-ban már magyar bajnoki címet szerzett. Az 1948-as londoni olimpiáról sérülés miatt lemaradt, de 1952-ben Helsinkiben már a nemzetközi élmezőnybe tartozott, és ott kezdődött legendás olimpiai pályafutása. Műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.
Pályafutása csúcsára 1956-ban, Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. A melbourne-i olimpián elért sikerei sporttörténeti jelentőségűek, hiszen a legeredményesebb versenyzőként fejezte be a játékokat, ami akkoriban páratlan teljesítménynek számított.
Személyes küzdelmei és pályafutása utáni élete
Keleti Ágnes nemcsak sportolói pályafutásával, hanem élettörténetével is példát mutatott az emberi kitartásból és megújulásból. Az 1956-os forradalom után nem tért vissza Magyarországra, hanem Ausztráliában, majd később Izraelben telepedett le, ahol tornász- és edzői karrierjét folytatta. Izraelben a tornasport fejlesztésében kulcsszerepet játszott, és több generációnyi tornászt nevelt fel. Csak a rendszerváltás után tért vissza Magyarországra, ahol ismét aktív résztvevője lett a sportéletnek.
Elismertsége és öröksége
Az olimpiai bajnok tornászt számos kitüntetéssel ismerték el élete során. 2004-ben a Nemzet Sportolójának választották, 2015-ben pedig bekerült a Hírességek Csarnokába (International Gymnastics Hall of Fame). Születésének 100. évfordulóján világszerte ünnepelték őt, mint a világ legidősebb olimpiai bajnokát. Életéről dokumentumfilmek és könyvek készültek, amelyek bemutatták sportpályafutását és emberi nagyságát.
Keleti Ágnes története nemcsak a tornasportról szól, hanem az emberi akaraterőről, bátorságról és megújulási képességről. Hozzáállása, amellyel a sporthoz és az élethez viszonyult, generációkat inspirált. Halála pótolhatatlan veszteség, de hagyatéka örökre velünk marad, és továbbra is irányt mutat a jövő sportolói és emberei számára.
Borítókép: MTI / Hegedüs Róbert
Kapcsolódó cikk: A budapestiek 73%-a támogatja az olimpiai tájékozódást
